A gyapottok-bagolylepke Magyarországon a legnagyobb károkat a kukoricatermesztésben tudja okozni. 
.gif)
A gyapottok-bagolylepke mediterrán elterjedésű vándor lepkefaj, amely körülbelül 20 éve jelent meg Magyarországon. Megjelenése összefüggésben van az éghajlat melegedésével. Míg korábban kizárólag a délről vándorló egyedek alapozták meg az egyes évek egyedszámát, addig mára már a hazai áttelelésre is egyre több bizonyíték áll a rendelkezésre. Polifág kártevő, amelynek több mint 120 növényfaj tartozik a tápnövényei körébe. Magyarországon is több kultúrát képes károsítani, de szántóföldön a legnagyobb károkat a kukoricában képes okozni. Melegkedvelő faj, nagyobb kártételére a meleg, száraz, aszályos években kell számítani.
A lepkék megjelenése általában májusra tehető. Ezek származhatnak a dél felől vándorló egyedek közül, de egyre inkább a helyben kitelelt egyedek közül is. Az áttelelés báb formájában a talajban történik, mintegy 7-8 cm mélyen. A lepkék előjövetele akkor történik, amikor ebben a mélységben a talaj hőmérséklete eléri a 16-17 ºC-ot, a levegő középhőmérséklete pedig a 18-20 ºC-ot. A lepke károkat nem okoz, különböző növényi nedvekkel táplálkozik. Szárnyfesztávolsága mintegy 35-40 mm, színe változatos, az okkersárgától a szürkésbarna árnyalatig terjedhet. A hímek általában halvány színűek, az első szárnyon zöldes színárnyalattal. A nőstények sötétebb színűek, náluk nem jellemző az első szárny zöldes elszíneződése. A nőstények tojásaikat lehetőleg a generatív növényi részekre (virágok), vagy azok közelébe rakják, leginkább egyesével, esetleg laza csomókba. Egy-egy nőstény nagyszámú, 500 - 3000 db tojást rak. A tojások színe eleinte viaszfehér, a későbbiekben zöldes színezetűvé válik. Kis méretű, 0,5-0,6 mm átmérűjűek és 0,4-0,5 mm magasak.
A gyapottok-bagolylepke kifejlett egyede
A gyapottok-bagolylepke tojásai
A kikelő hernyók a virágzatot vagy a termést károsítják, vagy berágnak azokba. Ezek hiányában a levélzetet is károsítják.
Fiatal hernyó a bajusszálak között
A hernyó levélkártétele
Kukoricában a gyapottok-bagolylepke hernyói legtöbbször a cső végén károsítanak, lerágják a bibeszálakat, a későbbiekben pedig megrágják a fejlődő szemeket. Erős fertőzésükkor előfordul, hogy nem csak a csővégen, hanem a cső alapi részén is károsítanak. A megrágott növényi részen a toxintermelő gombák képesek megfertőzni a kukoricacsövet, ami tovább növeli az okozott kárt. A hernyó nagy méretű, akár a 40 mm-t is elérheti a hosszúsága. Színe rendkívül változatos, általában barnás vagy zöldes színezetű, de rózsaszínű, vagy akár ibolyás-fekete színű is lehet, a fej és a nyakpajzs barna. Hátoldalán négy hosszanti sötét vonal húzódik, közeiben három világosabb sávval. Fejlődése során fénykerülő, általában a csuhélevelek alatt a csővégen, vagy a cső felületén folytat rejtett életmódot. A kifejlett hernyó a talajban 7-8 cm mélyen bábozódik. A báb sötét- vagy vörösesbarna fedett báb, amelynek hossza körülbelül 15-20 mm.
A kártevőnek Magyarországon 2-3 nemzedéke fejlődik. Jellemzője, hogy a nemzedékek összemosódnak, így júniustól-augusztusig folyamatos a rajzás, a tojásrakás, és a lárvakelés. Kukoricában a károkozást a helyben fejlődő második és harmadik nemzedéknek tulajdoníthatjuk. A nyár végi bábokból kora ősszel kifejlődő lepkék déli irányba vándorolnak, viszont a későbbi bábokból már nem fejlődik ki lepke, csak a következő évben. Ezeknek a telelő báboknak a nagy része a tél során elpusztul.
Nyári időszakban kártevő egyedfejlődés gyors, a tojásállapot 6-8 napig, a lárvaállapot 2-3 hétig, a bábállapot 1,5-2 hétig, az imágóállapot 2 hétig tart.
Védekezés a gyapottok-bagolylepke kártétele ellen
Forrás:
Dr. Bognár Sándor-Dr. Huzián László: Növényvédelmi álattan
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Cimkék:
