A nagy repcebolha az őszi káposztarepce egyik jól ismert, közönséges kértevője. Előfordulása országos, bármely repcetáblán megtalálhatjuk egyedeit. Egyes évjáratokban akár jelentős kártételre is képes, amikor más bolhakártevőkkel (földibohák) együtt a kelő, vagy néhány leveles állományok levélzetét károsítják.

 

A nagy repcebolhának évente egy nemzedéke fejlődik. A kifejlett egyed 3,5-4,5 mm nagyságú, erősen domború hátú, tojásdad alakú, kékeszöld színű, erős ugrólábú földibolha. Feje vörösesbarna, lábszárai vörösessárgák. Tojása 0,4-0,7 mm nagyságú, megnyúlt, sárgás színű. A lárva 6-8 mm nagyságú, eleinte fehér, majd a későbbiekben sárgás színű, hengeres testű. A lárva potrohának végén két erős tüske található, amely jellemző faji bélyeg. A teljes kifejlődés három lárvastádiumon keresztül történik. A báb 6-8 mm világos-sárgásbarna szabad báb. 

A nagy repcebolha esetében a lárva telel át a fertőzött növényben. Tavasszal azt elhagyva a talajban bábozódik, ahol 2-4 cm mélyen először előbábbá, majd bábbá alakul, ezt követően imágóvá fejlődik. A kikelő bogarak a repcenövények zöld részeit, valamint a becőket rágják, hámozgatják. A repce betakarítását követően keresztesvirágú gyomnövényeken táplálkoznak, majd a talajba vonulnak, ahol a nyarat nyugalmi állapotban töltik. Augusztus végétől kezdenek újra előjönni, ahol a már kelő repceállományokat keresik fel, Mintegy két hetes táplálkozás után történik meg a párosodás, majd megkezdődik a tojásrakás. A nőstények a tojásokat kisebb csomókban, 1-2 cm mélyen a repcenövények töve mellé helyezik. Egy-egy nőstény akár 900-1000 db tojást is lerakhat. A tojások számára a párás és meleg időjárás kedvez, száraz időben a kiszáradás a tojások pusztulásához vezethet. A tojásokból 1-2 hét embrionális fejlődés után kelnek ki a lárvák, amelyek a repcenövény levélnyelébe rágják be először magukat, ahonnan a főérbe hatolnak. A lárva felfelé haladva a növényben 2-4 cm-es járatot rág. A telelés általában a II. lárvaállapotban történik, amelynek az enyhe és csapadékos évjárat kedvez. A III. lárvastádiumban már lefelé irányul a lárva mozgása, ettől a stádiumtól kezdődően rág be a szárba, majd a hajtásban, a szárban fejlődik. A lárva a vedléseket megelőzően a felszínre vezető oldaljáratokat rág a növényi részekben. Egy-egy repcenövényben akár több lárva is fejlődhet. 

 

 

Forrás: 
Bognár-Huzián: Növnyvédelmi állattan
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Digitális tankönyvtár: Növényvédelem


Cimkék: