Mezei pattanóbogár

A pattanóbogarak lárvái, a drótférgek

A kapás növények egyik fontos kártevői a drótférgek, a kis pattanóbogarak lárvái.

A kárt okozó drótférgek több pattanóbogár faj lárvái lehetnek. A legfontosabb fajok a mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus), a réti pattanóbogár (Agriotes sputator), a sötét pattanóbogár (Agriotes obscurus), valamint a vetési pattanóbogár (Agriotes lineatus). A fajok aránya a talajtípustól vagy a környezeti körülményektől függően változik, de a mezei pattanóbogár jelenléte állandónak tekinthető.

A mezei pattanóbogár leírása 
A kifejlett bogár hosszúkás, általában sötétbarna vagy fekete 7-11 mm méretű rovar. A test megnyúlt, lapított, kemény. A kifejlett bogár gazdasági kárt nem okoz, különböző ernyős virágú növények virágporával, nektárjával, különböző növényi nedvekkel táplálkoznak. Jól repülnek, így nagy távolságokat is képesek megtenni. Tojásaikat nedves, növényekkel borított helyre rakják, mintegy 1,5-2 cm-re a talajfelszín alá. 
A lárva több, akár 4-5 évig fejlődik. Testük sárgásbarna, erősen kitines, kemény, kb. 20-25 mm hosszúságú. A tojások kelése után a kis lárvák még nem okoznak kárt, ugyanis humusz és korhadékevők. A növényi táplálék fogyasztása a harmadik lárvastádiumtól jellemző. A drótférgek a telet a talaj mélyebb rétegeiben, 40-100 cm mélyen töltik. A kifejlett lárvák az utolsó évben, nyár végén a talajban bábozódnak, majd röviddel ezt követően bogárrá alakulnak. Ebben az állapotukban telelnek a talajban, majd tavasszal jönnek csak elő. A bogarak rajzása áprilistól júliusig tart.

A drótférgekre jellemző, hogy a talaj nedvességtartalmának és hőmérsékletének alakulása hatással van a talajban történő mozgásukra. Alacsony nedvességtartalom és talajhőmérséklet esetén a talaj alsóbb nedvesebb, vagy melegebb talajrétegeibe vándorolnak. Ez a tulajdonságuk meghatározza, hogy a tavasz során mikortól számíthatunk a kártételükre, mikor tartózkodnak a talaj felső rétegeiben, ahol megtalálhatják a vetőmagot, a csírázó vagy kelő kultúrnövényt. Amennyiben a talaj hőmérséklete 10-12 ºC-ra csökken, a talaj mélyebb rétegeibe vándorolnak, kártételük megszűnik. 

Védekezés a drótféreg kártétele ellen kukoricában

Felhasznált irodalom:
Dr. Bognár Sándor-Dr. Huzián László: Növényvédelmi állattan
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban

 


Cimkék: lorem, ipsum, debrecen