A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) előszeretettel károsítja a paradicsomot, így az ipari célra termelt állományokat is. A szedést követően érdemes egy sétát tennünk a területen, ugyanis a földre került bogyókon megtalálható rágásokból képet kapunk a tábla fertőzöttségéről. A megrágott bogyókban gyakran magát a kártevőt is megtalálhatjuk. A kártételről további képek a "Bővebben" gomb megnyomásával láthatók.

 

 


Gyakran találkozhatunk olyan levéltetű-múmiákkal, amelyeket természetes ellenségeik parazitálnak, ami végül azok pusztulását okozza. lyen kis helyen és ilyen nagy számban azonban ritkán található ennyi múmia, mint ezen a napraforgótányéron. További képek a "Bővebben" gomb megnyomásával érhetők el. 

 


Földibolhák károsítanak a fiatal repcenövényen. A kép az Alföldön készült, ahol sajnos a repcevetések jelentős hányada rendkívül rossz állapotban van. A csapadékhiány miatt már a repce számára megfelelő magyágyat sem lehetett elkészíteni, de a vetés óta lehullott kevés csapadék miatt a kelés is rendkívül rossz. Azon a kevés növényen, ami viszont kikelt, a kártevők széles skálája megtalálható már. További képek arról, hogy milyen kártevőket találtunk még, a "Bővebben" gomb megnyomásával láthatók.

 


A gyomosabb területeken gyakran találkozhatunk olyan bugákkal a muharfajok közé tartozó gyomnövényeken, amelyeken rovartetemeket találhatunk. Többnyire a ragadós muhar (Setaria verticillata) az, amelyen ez történik. Annak a sertéin a "fogak" lefelé állnak, így nagyon könnyen beakadnak bármibe. Ezek azok, amelyekből a növényre szálló rovarok egy része nem tud szabadulni és ott a bugán el is pusztul. Arról, hogy milyen rovarokat találtunk, a "Bővebben" gombra kattintva találhatók felvételek.

 


A napraforgórozsda (Puccinia helianthi) tüneteit a növény minden zöld részén megtalálhatjuk, a leveleken, a levélnyeleken, a tányér pikkelylevelein. A kórokozó a tenyészidőszak második részében jelentkezik általában, így nagyon ritkán okoz mérhető terméskiesést. A tünetekről még több kép tekinthető meg a "Bővebben" gombra kattintva.

 


A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) egy rendkívüli alkalmazkodóképességgel rendelkező kártevő. Ezt is mutatja, hogy a kukoricák érésével sokfelé más tápnövényen jelennek meg, így a még zöld napraforgókon, különböző gyomnövényeken, vagy éppen szóján. Szóján a levélzetet és a hüvelyekben lévő magot egyaránt károsíthatják, de egyedszámuk ritkán, vagy egyáltalán nem éri el azt a szinte, ahol a kártétel már terméskiesést okozna. Mivel a szóják is többnyire a tenyészidejük végén járnak, így nem várható, hogy a kártétel fokozódna. A kártevőkről és a károsított növényekről további képek láthatók a "Bővebben" gombra kattintva.

 


Terjedőben lévő, rendkívül allergén gyomnövény a parlagi rézgyom (Iva xanthiifolia). Szerencsére egyelőre inkább csak a táblaszéleken, ruderáliákon, megbolygatott, de nem művelt területeken lehet foltokban megtalálni. Hatalmas zöldtömeg képzésére képes, magassága akár a három métert is elérheti. A gyomnövényről még több kép látható a "Bővebben" gomb megnyomásával.