Mindenhol előforduló, nehezen kiirtható, kellemetlen gyomnövény, amely időnként óriási tömegben képes megjelenni. (A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetők!)
Leírása
Magyarországon mindenhol gyakori, közönséges gyomnövény, amelynek talajban nem válogat, megjelenése helyenként tömeges. Gyorsan növekvő, nagy zöldtömeget képző gyom, amely nagy felületet képes lefedni. Csírázása már alacsony talajhőmérséklet esetén megkezdődik, amennyiben kellő talajnedvesség áll a rendelkezésére, valamint ha a mag a talaj felső 3 cm-es rétegébe kerül. A csírázás a megfelelő körülmények között bármikor megtörténhet az év során, de jellemzően ez ősszel történik meg. A kelést követően fejlődése nagyon gyors. Maga a növény nem túl magas, 10-50 cm-es hajtásai többnyire a talajon fekszenek, vagy csak részben felemelkedők. A szár a szárcsomóknál a talajba gyökerezik. Levelei üde zöldek, alakjuk kerekded. A virág 4-5 mm-es átmérőjű, fehér színú, amely a levelek hónaljából kinövő hossszú, vékony kocsányon helyezkedik el. Virágzó gyomnövényt kora tavasztól késő őszig találhatunk, de virágzó tyúkhúrt akár még enyhe télen is találhatunk. A tavasszal és nyáron kikelő és magot érlelő növények a magok beérést követően elpusztulnak. A termése toktermés, magja apró 1-1,5 mm nagyságú, amely csírázóképességét akár 25 évig is megőrzi. Egy növény több ezer, akár 25 000 db magot is képes megnevelni.
Kártétele
Mivel a gyomnövény nagy tömegben képes kelni, és kezdeti fejlődése erőteljes, a vele együtt kelő kultúrnövényeket elnyomja. Mivel nagy zöldtömeget képez, egész évben komoly vetélytársa a kultúrnövényeknek a vízért és a tápanyagért folytatott küzdelemben.
Felhasználása
A tyúkhúr régóta használatos gyógyhatású növény, amelyet elsősorban az epe- és veseműködést segítő hatása miatt ajánlanak. Teájának rendszeres fogyasztása a vér koleszterinszintjét csökkenti.
Fiatal, zsenge hajtásaiból saláta készíthető.
Zengőlégy a "tyúkhúrmező" felett
Védekezés
Vegyszer nélkül
A tyúkhúr ellen a legegyszerűbb vegyszermentes védekezés annak mechanikai irtása. Ez jelenthet kapálást, de természetesen kézzel történő eltávolítást is. Cél lehet a terület gyommagkészletének tudatos csökkentése. Ennek során a talaj gyakori mozgatással és nedvesen tartással hozzuk kedvező csírázási pozícióba a magjait, majd mielőtt azok megerősödnének, mechanikai úton pusztítjuk el őket.
Vegyszerrel
A vegyszeres gyomirtásnál felhasználhatunk glifozát hatóanyagú készítményeket, de a gyepgyomirtásban használható szereket is. A glifozát hatóanyagú készítményeknél fokozottan figyelni kell a kijuttatás során, ugyanis azok minden kerti növényt (akár a fiatal fákat és cserjéket is) károsítják, szerencsétlen esetben akár el is pusztíthatják őket. A gyepgyomirtásra használható szerek különböző hormonhatású hatóanyagok kombinációi (MCPB, dikamba, klopiralid), amelyek az összes kétszikű növényre veszélyesek, de a fűféle növényeket nem károsítják. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a vegyszeres kezeléseket a gyomnövény minél fiatalabb állapotában végezzük el. Amikor a tyúkhúr már vastag, "paplanszerű" réteget képez a talajon, sokkal nehezebb eredményt elérni. Olyankor fokozottan figyelni kell, hogy alaposan befedjük a leveleket a permetlével, és minden esetben tapadószert kell használni.
Cimkék:
