Körbejárva a kertet, biztosan más is tapasztalja, hogy szinte minden növényen megtalálhatóak a levéltetvek. Szívogatásukkal a levelek torzulását, elszíneződését okozzák, amely fotoszintetikus felületvesztéssel jár, így visszafogja a növényt a normális fejlődésben. 
Mindemellett még a rovására lehet azt is írni, hogy növényi betegségeket terjeszthetnek, amelyeket egyik növényről a másikra átadhatnak. Sokszor védetten, a levél fonáki részén találhatóak meg, így kontakt készítményekkel nehezen, vagy egyáltalán nem érjük el őket. Felszívódó, szabadforgalomban lévő rovarölő készítmény köre igen szűk, de még mindig van lehetőség a védekezésre.
És hogy mit keresnek ott a hangyák, ahol a levéltetvek vannak?
A levéltetvek mézharmatot választanak ki. A növényi nedveket veszik fel a szívogatásuk során, de mivel nagy nyomás van a növényi szövetekben, ezért többet vesznek fel belőle, mint amennyire szükségük lenne. Ezt a többletet választják ki mézharmat formájában, amely egy magas cukor tartalmú, ragacsos folyadék. A természet minden erőforrást kihasznál, a mézharmatot felkeresik a hangyák, amely biztos és könnyen elérhető táplálékforrás nekik. Ha megnézzük az ilyen levéltetű kolóniát, a hangyák fel-alá járkálnak a hátukon, folyamatos védelmet nyújtva a táplálékot adó társaiknak. A levéltetveknek több természetes ellenségük is van, mint a katicabogarak is, amelyek ellen védik őket a hangyák. Így jogos a kérdés, hogy először a hangyákkal kellene valamit kezdenünk. A hangyabolyokat széttúrhatjuk, de lehet hangyairtó szereket is kapni, amellyel hosszas küzdelem után megszabadulhatunk. A levéltetvek ellen pedig bevethetjük a jó öreg rovarölő szereket, vagy hagyhatunk teret a természetes ellenségeiknek.
Cimkék:
