A cikket félig-meddig bosszúságból írom, ugyanis nagy tiszteletnek örvendenek a madarak a családunkban, viszont a seregély nem tartozik a kedvenceink közé.

 

A rossz megítélése abban rejlik, hogy gyorsabban és mohóbban pusztítják az érőfélben lévő cseresznyét, minthogy odaérjünk. A seregély a szőlőben, bogyósokban, csemegekukoricásban, napraforgóban hatalmas károkat tudnak okozni. Csapataik a több ezres példányszámot is elérhetik. A kertünkben természetesen nem ennyien keringenek, hiszen nem lenne ekkora seregnek elegendő táplálék. Viszont a nagyüzemi területeken hatalmas csapatokba összeverődve teszik tönkre a féltve őrzött terméseket. Ezeket a rajokat még a ragadozómadarak is félve kerülik el. Többségben az erő. Egyébként egy nagyon okos madárral állunk szemben, akik képesek más madarak hangját leutánozni és riasztó tevékenységeinkhez is kiválóan tudnak alkalmazkodni. Nagy területen gazdálkodók hangágyúkkal, riasztással, esetleg növénytakarással védekeznek. A kiskertben, ahogy nálunk is az érőfélben lévő cseresznyét már jó idejében kifigyelik és annyira ravaszok és persze jó az ízlésük, hogy már a szépen beérett terméseket fogyasztják. Szóval a haragom abból fakad, hogy már csak a gondosan körbecsipkedett és az éretlen gyümölccsel találkozok. Szinte semmi esélyem. Ezeket a fákat madárijesztővel védhetjük, de ahhoz hamar hozzászokik. A legjobb módszer a fák Raschel-hálóval való letakarása lehet.

 

 

De mivel tényleg szeretem a madarakat, ezért mindenképpen el kell mondanom a seregélyről, hogy védjem is, kimondottan hasznos madárnak tekinthető. A termések elfogyasztása csak kis százaléka a táplálékforrásának, ugyanis leginkább kártevő rovarokat fogyaszt, még a poloskák is benne vannak az étrendjükben. Megítélése tehát felemás, még részemről is, és amellett sem mehetünk el, hogy egy nagyon szép madár.

 

 

 


Cimkék: