A mulcsozás, nem más, mint a természet lemásolása, mivel a növények sosem csupasz talajfelszínen fejlődnek. Ez a természetes életközösség védi a talajt a kiszáradástól, a víz-, széleróziótól és egyéb környezeti hatásoktól.

 

Számos előnnyel rendelkezik a mulcsozás, ezért érdemes belefogni akár a díszkertben, és a konyhakertben is. Használhatunk szerves és szervetlen eredetű mulcsozó anyagot. Szervesek lehetnek a szalma, fűnyesedék, komposzt, fenyőkéreg, faapríték. Ezek előnyei közé sorolhatjuk azt is, hogy viszonylag rövid időn belül lebomlanak és ezután a talaj szervesanyag tartalmát is növelik. A szervetlen anyagok közé tartoznak a kavicsok, amelyeket sziklakertekben és díszkertben használhatunk fel, és a fóliák. A fóliák közül már választhatunk olyat is, amely kukoricaszárból készül, így ez is lebomlik, környezetbarát megoldás.

De mik az előnyei a mulcsozásnak?

• A gyomokat visszaszoríthatjuk velük, kevesebbet kell gyomlálni.

• Alatta könnyebben melegszik fel a talaj, ezért gyorsabban tudnak fejlődni a palánták.

• A talaj kiszáradását csökkenthetjük.

• Árnyékolásukkal hűtik a talajt a forró, nyári napokon.

• A szél-, víz romboló hatását csökkenthetjük, lejtős területeken a hirtelen lezúduló csapadékot felfogja, lelassítja.

• A gyümölcs nem szennyeződik talajjal.

• A növények mikroklímáját javítja, így a betegségek elleni védelemben is segít.

A mulcsot fektessük a sorok közé néhány centiméter vastagon, később pótoljuk a folyamatosan lebomló szerves anyagokat. Forró, nyári napokon megnedvesíthetjük a mulcsot, hogy a növényeket párához juttassuk. A nyár végén érdemes bedolgozni a talajba, amellyel tovább növeljük a szervesanyag tartalmat.


Cimkék: