A kukorica déli levélfoltosság megbetegedésének kórokozója, a Bipolaris maydis minden kukoricatermő vidéken megtalálható. Kártétele az ellenálló fajták termesztése miatt elhanyagolható. 
Elsődleges fertőzési forrás a talaj, ahol a fertőzött növényi maradványokon található, de a vetőmaggal is terjedhet. A kórokozó fertőző képlete a talajról a szél, vagy a fröccsenő víz útján, felverődéssel jut a kukorica alsó leveleire. Kedvező körülmények között rövid időn (6 óra) belül csíráznak, majd a micélium a gázcserenyílásokon át a növény belsejébe hatol. Az első tünetek az alsó leveleken jelennek meg, apró, gyémánt alakú sárgás színű, vizenyős foltok formájában, általában június végén-július elején. Később a foltok az egész levélen elterjedhetnek, megnagyobbodnak, alakjuk hosszúkás lesz. Szélességük általában nem nagyobb 10 mm-nél, de akár több cm hosszúságúak is lehetnek. Színük szürkés, barnás szegéllyel. A foltok a későbbiekben összeolvadhatnak, az erősen károsított levél elszárad. A kórokozó egyes rasszai a csövet is megtámadhatják, melynek hatására csuhéleveleken kör alakú foltok jelennek meg. A csőre terjedre a magokat is megfertőzheti, amelyek a fertőzést képesek átvinni a következő évre. Az említett rassz képes a virágzáskor a bibén keresztül is megfertőzni a magokat.
A kórokozó számára kedvező körülmények a magas léghőmérséklet (18-27 ºC) és a magas páratartalom. Az erős reggeli harmatképződés, vagy ködös időszak elősegíti a fertőzést. A száraz időszak, amely hosszan tartó napsütéssel párosul, kedvezőtlen a kórokozó számára.
A kukorica déli levélfoltosságának tünetei a kukoricanövényen
A kukorica déli levélfoltosságának tünetei a levélen
Cimkék:
