A csőfertőző penészgombák toxintermelése ellen a termesztés során elsősorban közvetett eszközökkel lehetséges a védekezés, bár allománypermetezéssel történő növényvédő szeres beavatkozásra is van lehetőség. Mivel toxintermelésük a raktározás során tovább folytatódhat, a tárolás körülményi is hatással vannak a termény toxintartalmának alakulására. Aspergillus flavus Fusarium graminearum 
A toxintermelő penészgombák kártétele elleni védekezés a szántóföldön leginkább agrotechnikai módszerekkel lehetséges. A betakarításkor a kukoricaszemben lévő toxinszint már nem csökkenthető, mivel azok rendkívül stabil molekulák, sem hőkezeléssel, sem hűtéssel nem lehet elérni a lebomlásukat.
A toxintermelő gombák kártételének csökkentésére rendelkezésre álló eszközök
Agrotechnikai lehetőségek
- ellenálló fajta termesztése
A termesztett fajta kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy milyen annak a rezisztencia-besorolása a kórokozókkal szemben. Azok a fajták, amelyek képesek a gyors fiziológiai vízleadásra, kevésbe kitettek a toxintermelődés veszélyének. A cső és a kukoricaszemek nedvességtartalmának gyors csökkenése megakadályozza a kórokozók fejlődését, csökkenti csövön a fertőzés kiterjedését.
- a termesztett fajta tenyészidejének figyelembe vétele
A hosszú tenyészidejű fajták a késői betakarítási idő miatt általában jobban kitettek a toxintermelésnek, esetükben a rövidebb tenyészidejű fajtákhoz képest még azonos fertőzési szint mellett is nagyobb az esély a magasabb toxintartalomra.
- a monokultúra elkerülése
A monokultúrában termesztett kukorica esetében komoly a veszély a fokozott fertőződésre és a magas toxintartalomra. Kukorica után érzékeny fajtát vetni tilos, ilyen esetekben ellenálló fajtát kell választani.
- a fertőzött növényi maradványok leforgatása
A talajfelszínen maradó fertőzött növényi maradványok komoly fertőzési veszélyt hordoznak magukban. Ezeket mélyszántással tökéletesen le kell forgatni, hogy minél hamarabb lebomoljanak a talajban.
- a növényeket ért stresszhatások csökkentése
Ennek során törekedni kell a növényeket ért stresszhatások elkerülésére. Ennek érdekében harmonikus tápanyag-ellátással, jó talajmunkával biztosítani kell a gyors és egyöntetű kelést, és a gyors kezdeti fejlődést. El kell kerülni a terület felgyomosodását és a fiatalkori rovarkártevők kártételét. Egy esetleges korábbi vetéssel egyes évjáratokban el lehet kerülni a korai szárazságstressz bekövetkeztét. Nem szabad az állományt túlzottan besűríteni, a vetésnél figyelembe kell venni a fajta esetében ajánlott tőszámot.
- megfelelő betakarítási idő megválasztása
Minél későbbre halasztódik egy-egy terület betakarítása, annál valószínűbb, hogy magasabb lesz a róla learatott szemtermés toxintartalma. Ennek elkerülése érdekében az erősen fertőzött területeken érdemes akár a magasabb szárítási költséget is vállalni, és magasabb szemnedvesség mellett elvégezni a betakarítást.
Növényvédőszerek felhasználása állománypermetezéssel
A csőfertőző penészgombák elleni növényvédő szeres védekezés általában nem ér el kellő hatékonyságot. Ilyen beavatkozáskor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kukoricacsövön kellő fedettséget érjen el a kijuttatott készítmény. A legjobb eredmény nagy lémennyiséggel, belógó szórófejek alkalmazásával érhető el. A felhasznált készítmény választásakor figyelmbe kell venni, hogy annak esetleges zöldítő hatása a tenyészidőt kitolhatja, ami kedvezőtlen esetben a Fusarium-fajok fertőzésének mértékét növelheti.
Teendők a betakarítás előtt
A betakarítás megkezdése előtt fel kell mérni az egyes területek penészgomba-fertőzöttségét. Ennek során véletlenszerűen kiválasztott növényeken kell megvizsgálni a csöveket. A csuhélevelek eltávolítása után a teljes csövet át kell nézni, a csőalaptól a csővégig, felmérve a penészfoltok meglétét és kiterjedését. Szántóföldi körülmények között általában a magasabb szemnedvességet igénylő Fusarium-fajok jelenlétével kell számolni.
A vizsgálat tapasztalatai alapján:
- az erősebben fertőzött területeken minél korábban el kell kezdeni a betakarítást, akár magasabb szemnedvességnél is.
- az erősebben fertőzött területeken a kombájn beállításával csökkenteni lehet a betakarított termésben a fertőzött szemek arányát. Mivel a beteg szemek súlya általában kisebb, mint az egészségeseké, azok megfelelő gépbeállítás mellett eltávolíthatók. Ezt azért is érdemes megtenni, ugyanis ezek a szemek sokkal sérülékenyebbek is, így a későbbiekben a terménykezelés során sok törött szemet eredményeznek majd, ami a betárolt termény szellőzésének akadályozásával tovább rontja a helyzetet.
- az erősen fertőzött területről származó terményt nem szabad összekeverni a kevésbé fertőzött területekről származóval.
A szárítás és tárolás során rendelkezésre álló eszközök a toxintartalom növekedésének megakadályozására
- a fertőzött területről betakarított termés mielőbbi szárítása
Az erősen fertőzött területről a telepre beérkező termést minél gyorsabban le kell szárítani. A garmadában, szárítatlanul történő tárolása különösen akkor veszélyes a toxintartalom növekedése szempontjából, ha a szemek nedvességtartalma 15% felett van. A szárítás során a szemnedvességet 13% alá kell csökkenteni, ez a nedvességtartalom ugyanis már nem felel meg a penészgombák igényének, így növekedésüket gátolja, a további toxintermelést megakadályozza.
- a fertőzött területről származó termést magas hőmérsékleten, gyorsan kell leszárítani. Ez a módszer kedvezőbb, mint a az alacsonyabb hőmérsékleten, hosszabb ideig tartó szárítási ciklus. A hőkezelés elpusztítja a kórokozókat, de a magban lévő toxintartalmat már nem csökkenti, az a magas hőmérséklet hatására sem bomlik el.
- a hosszabb ideig történő tárolás esetén a 13% alatti szemnedvesség adja a legnagyobb biztonságot a toxintermelés megakadályozása szempontjából. Az ettől magasabb szemnedvesség, különösen nyári, magasabb hőmérsékletű tároláskor megnöveli a toxintermelés valószínűségét.
- a termény tisztításakor törekedni kell a fertőzött magok minél nagyobb hányadának eltávolítására. Mivel azok általában könnyebbek az egészséges magoknál, így a fajsúlykülönbség lehetőséget ad erre.
- a betárolást megelőzően a tárolótérből el kell távolítani minden növényi szennyeződést, magot, tört szemet, port. Ugyanis amennyiben ezek fertőzöttek a penészgombákkal, kedvezőtlen körülmények között képesek elindítani a fertőzést.
- mivel a penészgombák fejlődésének leginkább a nedves környezet kedvez, biztosítani kell, hogy a betárolt terményt sem a padozatból felszivárgó, sem a födémről becsorgó víz ne érhesse. Ilyen pontokon olyan gócok alakulhatnak ki, ami a terménykárosító rovarkártevők számára is kedvező életkörülményeket biztosítanak. Az összetömörödő gócokba még a terménygázosításra használt foszfor-hidrogén sem tud kellő mértékben behatolni, így az elvégzett kezelés hatásfoka nem lesz megfelelő, és a termény toxintartalma is növekedhet.
Raktári körülmények között leginkább az alacsonyabb szemnedvességet igénylő Aspergillus és Vericillium-fajok toxintermelésével kell számolni.
Cimkék:
