Kukoricabarkó A védekezés eredménye A felszívódó rovarölő csávázószerek megjelenéséig a monokultúrában termesztett kukorica egyik fontos fiatalkori kártevője volt a kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis). A kellően hatékony rovarölő hatóanyagok felhasználását érintő korlátozások miatt újra nőhet a kártétele, így a jelentősége is.
A kukoricabarkó monokultúrás termesztési körülmények között egyes évjáratokban komoly kártételre képes. Az ellenük való védekezésre tökéletes alternatívát nyújtottak a neonikotinoid-típusú rovarölő csávázószek, amelyek védték a fiatal növény föld feletti részeit is. Ezek hiányában várhatóan újra felszaporodik a kártevő. Mivel elesősorban a kelő állományra veszélyes, annak négy leveles koráig, a kukorica egyöntetű kelése, és gyors kezdeti fejlődése miatt hamar "kinőhet a kártevő foga alól", így ennek biztosítása az elődleges feladat. Vontatott kelés és kezdeti fejlődés esetén a kártátel mértéke akár jelentős is lehet.
A kukoricabarkó elleni védekezés állománykezeléssel
A kukoricabarkó kártétele ellen eredményesen lehet védekezni állománykezeléssel. A legjobb hatást azokkal a hatóanyagokkal érhetjük el, amelyek egyaránt rendelkeznek kontakt és gyomorméreg hatással. A kontakt hatás a területen lévő kártevők gyors pusztulását okozza, amennyiben érintkeznek azokkal, a gyomorméreg hatás pedig tartamhatást biztosít. Jó hatékonysággal lehet használni azokat a készítményeket, amelyek gázhatásuk révén légzésméregként is hatnak. Bár a kártevő napközben előszeretettel tartózkodik a talajrögök között, ahol a kontakt hatóanyagokkal szemben védett, a gázhatású készítmények itt is elérhetik.
| Készítmény | Hatóanyag | Felhasználás | Dózis |
| Fury 10 EW | zeta-cihalotrin | állománykezelés | 0,2 l/ha |
(Felhasználásuk előtt olvassa el a készítmények engedélyokiratát. További információk a "NÉBIH növényvédő szerek adatbázisában" találhatók.)
A felhasználás részletei
Kontakt hatású készítmény (Fury 10 EW)
A kukoricabarkó ellen használhatók a csak kontakthatással rendelkező készítmények, de azok hatástartama rövid. Kizárólag azokat a kártevőket pusztítják el, amelyek érintkezésbe kerülnek a permetlével. Mivel gyomorméreg hatása az ilyen hatóanyagoknak nincs, így a kezelést követően röviddel betelepülő kártevőkre már nincs hatása a kijuttatott készítménynek.
Veszélyességi küszöb
Amennyiben a kukoricatáblán 1 m2-en 1-3 db kukoricabarkót találunk, el kell végezni az ellenük való védekezést.
Trükkök, tippek
- a kukoricabarkó kártétele a monokultúrás kukoricatáblán foltszerűen jelentkezik, viszont más esetekben általában a szegélyeken, a korábbi évi kukoricatábla, vagy füves szegély felől jelenhet meg kártételével, így ott kell keresni először őket
- mivel a kártevő leginkább gyalogosan vándorol, eredményes lehet a táblára való betelepülésük megakadályozására, ha 2-3 keretszélességben körbeszegjük a táblát, lehetőleg nem csak kizárólag kontakt, hanem gyomorméreg hatással is rendelkező készítménnyel
- a kukoricabarkó előszeretettel tetteti magát holtnak, azaz, ha mozgást érzékel, akkor akár percekig is mozdulatlanná merevedik. A fertőzöttség megállapításánál érdemes legugolni és mozdulatlanul figyelni a talajfelszínt.
- a kártevő keresésekor érdemes a kukoricahüvelyben vagy a tövet körülvevő rögök alatt keresni
- általában az esti órákban és éjjel táplálkoznak, nappal kizárólag borús időben. Így a kezelést az esti órákra kell időzíteni, különösen, ha kizárólag kontakt hatású készítményt használunk.
Cimkék:
