Szaporodnak az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi) levéltünetei a napraforgókban. Egyre több növényen és levélen találjuk meg, helyenként már erős fertőzés formájában. 
2023.01.28.
Az AGRO MASTERS HUNGARY Kft. olyan kukoricatermesztési rendszert működtet YIELD SHIELD néven, amely a genetikai potenciál kiaknázására és a termelési biztonság növelésére épül. A YIELD SHIELD célja egy stabil, üzemi körülmények között is alkalmazható technológiai alap biztosítása, amelyre a termelők és a technológiai partnerek további fejlesztéseket tudnak építeni.
Mérföldkőhöz érkezett a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös, objektív posztregisztrációs fajtakísérleti rendszere: 2026-tól a több mint 700 ezer hektáron vetett, fontos szántóföldi kultúrának számító napraforgó is bekerült a vizsgált növények körébe.
A fenntarthatóság sokszor visszatérés az alapokhoz: saját élelmiszer, tájfajták és a biotermékek tudatos választása. Erre hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idei, Föld Napjához kapcsolódó bio tájfajta paradicsompalánta kezdeményezése, melynek célja, hogy minél többen megtapasztalják: habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás. A kezdeményezés kiemelt partnere idén is a Lidl Magyarország, így május elejétől az áruházlánc polcain országosan elérhetővé válnak a különleges hazai palánták.
A kalászosok terméshozamát legnagyobb arányban a zászlóslevél és az alatta elhelyezkedő levélemelet határozza meg: akár 60–80 százalékban hozzájárulnak a végső terméshez. Ezért kiemelten fontos, hogy ezek a levelek minél tovább egészségesek és zöldek maradjanak, mert csak így tudnak folyamatosan és zavartalanul fotoszintetizálni, ami közvetlenül befolyásolja a termésképződést. Azonban a zavartalan fotoszintetizálást megakadályozzák az ekkor támadó különböző gombabetegségek – elsősorban a rozsdafélék – valamint az olyan abiotikus tényezők is, mint az UV‑sugárzás, a hőstressz vagy a szárazság.
Sorozatunk, amely a szántóföldi kultúrákban előforduló károsítókat és élettani eredetű tüneteket igyekszik bemutatni, ezúttal az április közepétől a május elejéig terjedő időszakkal foglalkozik. Nézzük, hogy milyen kép tárulhat elénk a szántóföldi szemlék alkalmával.
A búzatermesztők egész éven át dolgoznak azon, hogy a lehető legjobb hozamot és minőséget érjék el. A megszerzett termés védelme az utolsó pillanatban legalább akkora jelentőséggel bír, mint az addigi agronómiai döntések – különösen akkor, amikor a fuzárium és az általa termelt toxinok komoly fenyegetést jelentenek az értékesítésre és a jövedelmezőségre.
Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF | Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató
© Copyright 2015 - 2026 KárKép
