Egyes repceterületeken a gyepi hangya kártételéhez hasonló tüneteket találtunk a növények gyökérnyaki részén. A szövetek "elhámozgatása" miatt a növények szenvednek, lilulnak, növekedésükben elmaradnak. Mivel nem minden tő alatt találtuk meg a gyepi hangyát, feltételezésünk szerint a területen nagy számban előforduló vaspondrók okozhatták ezt a -nem túl nagy- kártételt. A vaspondrók egyes fajai, így a vonalas vaspondró (Megaphyllum unilineatum) a mezőgazdaságilag művelt területeken előfordulhat, és bár leginkább korhadékokkal táplálkozik, időnként okozhat kisebb kártételt a fiatal növényeken. A kártételről és a kártevőről további képek láthatók a "Bővebben" gomb megnyomása után.

 


A Dél-Alföldön tapasztalható vontatott kelés és vegyes állományok ellenére egyre több helyen lehet megtalálni a korai vetésekben a kis -vagy tavaszi- káposztalégy (Delia radicum) kártételét és lárváit (nyüveit). Ezen túl tojásokat is találhatunk, ha a növények gyökérnyaki részét vizsgáljuk. Mivel a jelenlegi csapadékosabb, hűvöseb időjárás kedvez a kártevőnek, várhatóan tovább nő a kártétel mértéke. A kártételről, a lárváról és a tojásokról további képek láthatók a "Bővebben" gomb megnyomásával.

 


A kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) kártétele szinte már megszokott a július végi, augusztusi időszakban, de ritkán látható októberben. Viszont előfordulhat ez is, ahogyan a lenti képek a "Bővebben" gomb megnyomása után is mutatják.

 


A mezei pocok (Microtus arvalis) kártétele, a növények foltszerű kipusztulása már jól látható a fejlettebb repceállományokban. Védekezés nélkül ezeken a területeken az elszenvedett kár napról napra nő. A foltokban erősen csökken a tőállomány, nem érvényesül a repce gyomelnyomó képessége, így nagy gazos foltok alakulnak ki, tovább növelve ezzel a talaj gyommagkészletét. A kártételről további képek tekinthetők meg a "Bővebben" gombra kattintva.

 


Számunkra ismeretlen molykártevő lárváját találtuk meg egy cukorrépatáblán. A növények levelét furcsán "összecsomózta", azon belül a leveleken rágásnyomokat és ürüléket találtunk a kártevő hernyóin és bábjain kívül. A "Bővebben" gombra kattintva további képek láthatók a kártételről, magáról a hernyóról és a bábról. Ha netán valaki ismeri a kártevőt, legyen kedves megírni nekünk az agrarunio.karkep@gmail.com e-mail-címre, hogy közzétehessük. Előre is köszönjük!

 


Hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) által megbetegített napraforgótövek. A megszokottnál hűvösebb és csapadékosabb júniusi és júliusi időjárási körülmények hátráltatták a kórokozót a növények megfertőzésében, ugyanis ez a gomba inkább a meleg, sőt forró hőmérsékletet kedveli. Az augusztusi meleg időjárás azonban a kései vetésű, még érzékeny állapotú napraforgókban lehetővé tette a fertőzését. A tünetekről további felvételek a "Bővebben" gomb megnyomásával érhetők el.

 


Az idei évjáratban szokatlanul erős fertőzéssel jelentkezett a kukoricarozsda (Puccinia sorghi). A "Bővebben" gombra kattintva további, a fertőzés tüneteit, mértékét bemutató fotók láthatók.