A fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) elleni védekezésre agrotechnikai és növényvédelmi módszerek egyaránt a rendelkezésünkre állnak. 
A kórokozó elleni védekezés agrotechnikai módszerei
- a legeredményesebb védekezési módszer az előírt vetésváltás betartása. E szerint ne kerüljön önmaga után napraforgó legalább 4 évig. A helyzetet nehezíti, hogy a repcét és szóját ugyancsak képes a fehérpenész megbetegíteni, ezekben a növénykultúrákban is képez szkleróciumot. A primer fertőzések ellen kizárólag ezzel a módszerrel védekezhetünk.
- a forgatásos talajművelés során alkalmazott mélyszántás képes gyéríteni a szkleróciumok mennyiségét. Ugyanis, ha azok mélyre kerülnek, akkor 10-12 hónap alatt elveszítik fertőzőképességüket.
- ügyelni kell a megfelelő vetésmélység betartására. Amennyiben a magok túlságosan mélyre kerülnek, az esetleg elhúzódó, vontatott kelés megnöveli a csíranövény fertőződésének esélyét.
- a vetőmag megfelelő tisztítása és csávázása. A kórokozó a tányér fertőzése során is képez szkleróciumokat, amelyek tört, kisebb-nagyobb darabjai betakarításkor a termés közé kerülnek. Ha ezek nem kerülnek eltávolításra és vetéskor a maggal együtt a talajba kerülnek, ott micéliumot fejlesztenek és megfertőzik az állományt. A tányér fertőződésekor a kórokozó micéliumai a magba, a kaszat alá is behatolnak, ahol életképesek maradnak. A csávázás során ezek elpusztíthatók, ezért semmiképpen sem szabad csávázatlan magot vetni.
- el kell kerülni az állomány besűrítését. Sűrű állományban a nedves és párás mikroklíma elősegíti a kórokozó terjedését. A szkleróciumokból képződő apotéciumok napfény hatására nagyon hamar elpusztulnak. Buja és sűrű állományban erre sokkal kisebb a lehetőség.
- megfelelő gyomirtással igyekezni kell gyommentesen tartani a területet. Az erősen gyomos állományt az előző pontban részletezett szempontok miatt is kerülni kell.
A kórokozó elleni védekezés növényvédelmi beavatkozással
A kórokozó elleni védekezésre kizárólag állománypermetezés végrehajtásával van lehetőség. A talajban lévő szkleróciumok ellen igazán hatékony védekezési mód pillanatnyilag még nem áll a rendelkezésünkre. Ugyan engedélyezésre kerültek mikrobiológia készítmények, azonban azok hatékonysága több tényezőtől is függ, így nem lehet általánosítva kijelenteni, hogy alkalmazásukkal elkerülhetővé válik a szártő fertőződése. Az állomány permetezésekkor általában akkor lehet jó eredményt elérni, ha a kétkezeléses technológiát választjuk. Fontos tudni, hogy a napraforgó levelén nehéz az elvárt hatékonysághoz elengedhetetlen jó fedettség elérése, így a földi kijuttatásnál mindenképpen a kettősréses, légbeszívásos fúvóka választása ajánlott. A megfelelő fedettség elérésében segítségünkre lehet a tankkeverékbe adagolt hatásfokozó adalékanyagok használata.
Első kezelés
Ennek során a kezelést a 6-8 pár leveles korban célszerű elvégezni, amikor még földi géppel bele lehet menni az állományba. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a védekezés megelőző jelleggel történjen, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor. Ennek során a levélen és a szárközépen megjelenő betegségek ellen védekezünk. A jól időzített és jó minőségben elvégzett kezeléssel megakadályozzuk a levelek megbetegedését, és azt is, hogy a levelekről kiindulva a kórokozók a szárat is megbetegítsék. Ez akár alkalmas lehet a betegségek jövőbeni súlyos fellépésének megakadályozására. Az első kezelés elvégzése egyes évjáratokban meghatározó lehet az egészséges állomány megőrzése szempontjából.
Második kezelés
Ennek során elsősorban a tányérbetegségek ellen védekezünk, így a fehérpenészes és szürkepenészes tányérrothadás ellen. A kezelést általában közvetlenül a virágzás előttre, vagy a virágzás kezdetére kell időzíteni. Itt már csak a légi, vagy a hidas permetezővel történő kijuttatás jöhet szóba. A légi kijuttatásnál elmondható, hogy a helikopteres permetezés általában jobb hatékonyságot biztosít, mint ha az merevszárnyú géppel történik.
Cimkék:
