A szürkepenészes szár- és tányérrothadás kórokozója ellen agrotechnikai és növényvédelmi módszerek egyaránt a rendelkezésünkre állnak. 
A kórokozó elleni védekezés agrotechnikai módszerei
- a legeredményesebb védekezési módszer az előírt vetésváltás betartása. E szerint minél később kerüljön vissza a napraforgó önmaga után. A helyzetet nehezíti, hogy a repce is gazdanövénye a kórokozónak.
- a vetőmag megfelelő tisztítása és csávázása. A tányér fertőződésekor a kórokozó micéliumai a magba, a kaszat alá is behatolnak, ahol életképesek maradnak. A csávázás során ezek elpusztíthatók, ezért semmiképpen sem szabad csávázatlan magot vetni.
- el kell kerülni az állomány besűrítését. Sűrű állományban a nedves és párás mikroklíma elősegíti a kórokozó terjedését.
- megfelelő gyomirtással igyekezni kell gyommentesen tartani a területet. A konídiumok csírázását egyes gyomnövények virágporának vizes oldata is serkenti. Az erősen gyomos területeken könnyen alakulhat ki olyan mikroklíma, amely elősegíti a kórokozó terjedését.
- bár a szürkepenész ellen nem létezik rezisztencia, de a hibridek fogékonyságában jelentős eltérések lehetnek. A hosszú tenyészidejű, vékony kaszathéjú fajták erősebben fertőződhetnek.
A kórokozó elleni védekezés növényvédelmi beavatkozással
A kórokozó elleni védekezésre kizárólag állománypermetezés végrehajtásával van lehetőség. Az állomány permetezésekkor általában akkor lehet jó eredményt elérni, ha a kétkezeléses technológiát választjuk. Az eredményes védekezés legfontosabb eleme, hogy legkésőbb a virágzás kezdetén történjen védekezés a kórokozó ellen. Ennek a védekezésnek megelőző jellegűnek kell lennie, tehát az előtt kerüljön a megfelelő hatóanyag a tányérra, mielőtt a megbetegedés megtörténik. Ha már fertőzött állomány kezelése történik, a védekezés hatékonysága romlik. A kórokozó egyik fontos jellemzője, hogy a virágzás lezárultával általában már akkor sem fertőzi meg a növényt, ha az időjárási körülmények egyébként kedveznének ennek. A ferzőződés a citromérésig történhet meg.
Fontos tudni, hogy a napraforgó levelén nehéz az elvárt hatékonysághoz elengedhetetlen jó fedettség elérése, így a földi kijuttatásnál mindenképpen a kettősréses, légbeszívásos fúvóka választása ajánlott. A megfelelő fedettség elérésében segítségünkre lehet a tankkeverékbe adagolt hatásfokozó adalékanyagok használata.
Első kezelés
Ennek során a kezelést a 6-8 pár leveles korban célszerű elvégezni, amikor még földi géppel bele lehet menni az állományba. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a védekezés megelőző jelleggel történjen, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor. Ennek során a levélen és a szárközépen megjelenő betegségek ellen védekezünk. A jól időzített és jó minőségben elvégzett kezeléssel megakadályozzuk a levelek megbetegedését, és azt is, hogy a levelekről kiindulva a kórokozók a szárat is megbetegítsék. Ez akár alkalmas lehet a betegségek jövőbeni súlyos fellépésének megakadályozására. Az első kezelés elvégzése egyes évjáratokban meghatározó lehet az egészséges állomány megőrzése szempontjából.
Második kezelés
Ennek során elsősorban a tányérbetegségek ellen védekezünk, így a fehérpenészes és szürkepenészes tányérrothadás ellen. A kezelést általában közvetlenül a virágzás előttre, vagy a virágzás kezdetére kell időzíteni. Itt már csak a légi, vagy a hidas permetezővel történő kijuttatás jöhet szóba. A légi kijuttatásnál elmondható, hogy a helikopteres permetezés általában jobb hatékonyságot biztosít, mint ha az merevszárnyú géppel történik.
Cimkék:
