A csattanó maszlag (Datura stramonium) leginkább az ország keleti-délkeleti részein jelentkezik erős fertőzéssel. Időben elhúzódó kelésével sok esetben okoz gondot a kukorica gyomirtása során. 
A csattanó maszlag Közép- és Dél-Amerikában őshonos, a burgonyafélék családjába tartozó egyéves kétszikű gyomnövény, amely a számára kedvező körülmények között nagy tömegben képes gyomosítani. Ennek köszönhetően jeletős kártételt okoz, leginkább a kapás növénykultúrákban. Felszaporodására a tápanyagokban gazdag, jó minőségű talajokon kell számítani.
Leírása
A növény szövete szétdörzsölve áthatóan kellemetlen szagú. Bár a csíranövény is szemre könnyen felismerhető a hosszúkás szikleveleiről, azonban ha mégis kétség támad, a szétdörzsölt növényke jellegzetes bűze segít a beazonosításban. A csattanó maszlag akár 100-120 cm magasra is megnő, szára csöves, hengeres, elágazó. Levele jellegzetesen szeldelt, nagy felületű, jellemzően sötétzöld színű. Virága fehér, nagy méretű. Virágzása elhúzódó, júniustól egészen fagyokig tarthat. Termése akár 4-5 cm-es ovális alakú toktermés, amelynek felülete tüskés. A magok lapítottak, sötét színűek.
Kártétele
A csattanó maszlag nagy mennyiségű magot képes beérlelni, amelyek kedvező körülmények között tömegesen képesek csírázni és kelni. A fejlődő növény nagy tömegű, jelentős konkurenciát jelent a napraforgónövény számára. Nagy tömege miatt a betakarítást is képes akadályozni. A gyomnövény minden része mérgező, főleg hioszciamin és szkopolamin alkaloidákat tartalmaz.
Védekezés a gyomnövény kártétele ellen
A csattanó maszlag elleni eredményes védekezést nagyban nehezíti, hogy számára kedvező körülmények között folyamatosan és nagy tömegben képes kelni. Mivel a talaj mélyebb rétegeiből is képes kikelni, így az e miatt később csírázó növények időben is képesek elkerülni a preemergensen kijuttatott hatóanyagok, vagy akár a korai posztemergens kezelések hatását. Eredményes védekezést állománykezeléses technológiával lehet végrehajtani, amikor a lehető legkésőbb történik a kezelés, amelyet követően már a napraforgó gyomelnyomó képessége is tud érvényesülni.
(A képek nagyításáért katt valamelyik képre!)
Forrás:
Novák Róbert-Dancza István-Szentey László-Karamán József: Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete
Újvárosi Miklós: Gyomnövények
Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás
Cimkék:
