A lapulevelű keserűfű az egész országban elterjedt, gyakori gyomnövény. Egyaránt megtalálható az ártereken és a jó vízellátású területeken, de a közepes vízellátottságú szántókon is megtalálható. Kedveli a laza szerkezetű, tápanyagokban gazdag talajokat. Elsősorban a kapás kultúrák gyomnövénye. 
Lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia) = POLLA
Leírása
A lapulevelű keserűfű egyéves, akár 100 cm magasra is megnövő kétszikű gyomnövény. Életforma szerinti besorolása T4, tehát tavasztól nyárig csírázik és kel, magot az ősz során érlelt, a telet is ilyen állapotban tölti. Gyökérzete erős, mélyre hatoló orsógyökér. A szár lehet egyágú, de gyakrabban elágazó, felálló, a tőből gyakran terebélyesn bokrosodik. A szárcsomók megvastagodnak, gyakran vöröses színűek. Levelei kerekdedek-lándzsásak, hegyesek, hosszúságuk 10 cm, szélességük kb. 3 cm. A levelek középső részén csaknem fekete, íves folt látható. A levelek fonáka aprón mirigyesen pontozott. A virág kicsi, zöldesfehér vagy halvány rózsaszínű álfüzér. Magja lapos, 2-3 mm hosszúságú, sötétbarna-feketésbarna színű. Egy növény körülbelül 800 magot érlel. A mag a talajban hosszan, csaknem 10 évig megtartja csírázóképességét. A csírázás megindulása a talaj felmelegedését kívánja, így késői kelésére lehet számítani. A csíranövény sziklevél alatti szárrésze vöröses vagy bíborvörös, a sziklevelek hosszúkásak, elliptikusak, mindkét oldalukon finoman szőrözöttek.
Kártétele
A lapulevelű keserűfű a számára kedvező adottságok mellett nagyon nagy tömegben képes megjelenni egy-egy területen. Óriási tömegével nem csak komoly versenytársa a kultúrnövényeknek a vízért és tápanyagokért folytatott versengésben, hanem borítása miatt képes azokat el is nyomni, fejlődésükben akadályozni. Kései kelése miatt elsősorban a kapás kultúrákban károsít.
Védekezés
A lapulevelű keserűfű elleni védekezés agrotechnikai lehetőségei:
A gyomnövény csapadékos évjáratokban szinte egész évben képes csírázásnak indulni. Íennek köszönhetően a jól kezelt gabonatarlókon nagy tömegben képes kikelni, ahol vagy talajműveléssel, vagy vegyszeres tarlókezeléssel elpusztítható. Ezzel a módszerrel csökkenthető a talaj gyommagkészlete.
(A képek nagyításáért katt valamelyik képre!)
Forrás:
Újvárosi Miklós: Gyomnövények
Szentey László: A selymmályva elleni védekezés
Novák Róbert-Dancza István-Szentey László-Karamán József: Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete
Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás
Cimkék:
