A selyemmályva elsősorban a kapás kultúrák gyomnövénye, amelynek borítása oszágosan egyre nagyobb. Elterjedése elsősorban az alföldi területeken erőteljes, de jó minőségű dél-dunántúli területeken is jelen van. Az ellene való eredményes védekezés a gyomnövény jellemzői miatt nem könnyű feladat. 
Leírása
A selyemmályva egyéves, a T4-es életformába tartozó gyomnövény. Gyökérzete karógyökér, szára hengeres, a növény akár 100-150 cm magasságúra is megnő. A szár, a levél, a levélnyél egyaránt sűrűn, finoman szőrözött, bársonyos tapintású (a növény egyik megnevezése szépasszony tenyere). Levelei nagyok, szív alakúak, csúcsosak, hosszú levélnyélen ülnek, amik akár 20-25 cm hosszúságúak is lehetnek. A virágok egyenként, rövid (1-1,5 cm) hosszúságú kocsányokon ülnek a levélhónaljakban. Élénk sárga színűek, öt sziromlevéllel, átmérőjük 1-2 cm. Termése kb. 15 mm átmérőjű, összetett termés, amely rekeszekből áll. Egy növény akár 8000 db magot is érlelhet. Magja kb. 1 mm széles és 2-3 mm hosszúságú asszimetrikus vese alakú, teljesen beérett állapotban fekete színű. A magok a talajban képesek hosszan elfeküdni, csírázóképességüket évtizedekig is megtarthatják, ami akár 40-50 évet is jelenthet. A szikleveles selyemmályva sziklevél alatti szárrésze gyakran kékes, vagy lilás árnyalatú. Az első levelek kerekded alakúak, csúcsukon hegyesek, finoman szőrözöttek.
A selymmályva kedveli a jó vízgazdálkodású talajokat. Ideális csírázási hőmérséklete 20-25 ºC. Kelésére elsősorban májustól kell számítani, de a szokásosnál melegebb időjárás esetén ez már április közepétől is megtörténhet.
Kártétele
A selyemmályva nagy tömegben képes megjelenni a fertőzött területeken. Így a kultúrnövény számára jelentős konkurenciát jelent. Négyzetméterenkénti 5 db sűrűségnél is jelentősen csökkenti már a termés mennyiségét, ami ennél az egyedszámnál elérheti a 28%-ot.
A kártétel az alábbi hatásokból ered
- komoly konkurencia a kultúrnövény számára a vízért és tápanyagért folytatott versenyben
- allelopatikus anyagokat termel, amelyek gátolják a kultúrnövények csírázását, növekedését. Ezek az anyagok a talajba dolgozott levél- és szármaradványokból oldódnak ki.
- nagy mérete miatt az alacsonyabb növénykultúrákat leárnyékolja
Védekezés
A selyemmályva elleni védekezést nagyban nehezíti:
- a gyomnövény a "keménymagvú" növények közé tartozik. Fontos tulajdonsága, hogy a teljesen beérett, sötét színű magok maghéja nem engedi át a vizet, ezért hosszú évekig képesek a talajban elfeküdni a csírázóképességük jelentősebb romlása nélkül. A talajban való tartózkodás során egy idő után a maghéj vízáteresztővé válik, így amint csírázási pozícióba jut a mag és kellő nedvesség áll a rendelkezésre, a csírázás beindul. Ez a tulajdonság a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindig van csírázóképes magja a talajban, így a gyomnövény kelése több hullámban történik, április végétől-május elejétől szinte folyamatos lehet. Ez azt jelenti, hogy a preemergens (vetés után, kelés előtt) kezelések nem lesznek hatékonyak, és lesz még kelő gyomnövény az állománykezelések után is.
- nehezíti a védekezést, hogy a gyomnövény nagy maghozammal rendelkezik, ami akár a 8000 db-ot is elérheti növényenként.
- további probléma, hogy a selyemmályva nagy mélységből is képes kikelni. Bár az optimális mélység számára a 1,5-5 cm-es zóna, de 5-10 cm-ről is minden nehézség nélkül ki fog kelni.
- a növény jól tolerálja több gyomirtó hatóanyag hatását. A növényi részek finom szőrözöttsége megnehezíti a hatóanyagok növénybe történő bejutását, így a hatásfokozó adalékanyagok használatától nem szabad eltekinteni erős selyemmályva fertőzöttség esetén. A gyomnövény ellenálló képessége a virágzást követően tovább növekszik.
A selyemmályva elleni védekezés agrotechnikai lehetőségei:
- az erősen fertőzött területeken érdemes őszi mélyszántásos technológiát alkalmazni. Ennek során a magvak olyan mélységbe kerülnek leforgatásra, ahonnan nem képesek a felszínre törni. Ilyen technológia alkalmazásakor az allelopatikus anyagokat tartalmazó levél- és szármaradványok is leforgatásra kerülnek, így kisebb eséllyel gátolják a kultúrnövények fejlődését.
- azokon a területeken, ahol a vetésforgóban gyakran szerepel kalászos kultúra, a selyemmályva terjedése lassul. Erősen fertőzött területeken ezzel a technikával csökkenteni lehet a gyomnövény fertőzési nyomását.
- a selyemmályva rendkívül könnyen terjed a munkaeszközökön, kombájnokon felhalmozódó magjaival. Ebben az esetben egy fertőzött területről érkező kombájn képes "bevetni" eddig még nem fertőzött területeket is. Éppen ezért a táblaváltásokkor érdemes a vágóasztalról az esetleg felhalmozódó magokat letakarítani, illetve a kombájn tisztítószerkezetéből "kijáratni" azokat, még az új területre való beállás előtt.
(A képek nagyításáért katt valamelyik képre!)
Forrás:
Újvárosi Miklós: Gyomnövények
Szentey László: A selymmályva elleni védekezés
Novák Róbert-Dancza István-Szentey László-Karamán Jószef: Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete
Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás
Cimkék:
