A feketerozsda (Puccinia graminis), vagy más néven szárrozsda a legtöbb kalászos gabonát megbetegíteni képes rozsdabetegség. A megbetegített növényen tünetei egyértelműen és könnyen beazonosíthatók. 
A kórokozó elsősorban a száron, vagy ritkán a leveleken, de kizárólag a szárhoz közeli részeken jelentkezik tüneteivel, amelyek kb. 1 mm nagyságú, hosszúkás alakú, rozsdabarna, végükön csúcsosodó foltok. Ezek a fertőzés előrehaladtával össze is olvadhatnak, mintegy rozsdabarna csíkot alkotva a száron. A foltok a tenyészidőszak elején világosbarna vagy rozsdabarna színűek, a tenyészidőszak vége felé pedig sötétbarna vagy feketés színűek lesznek. A telepek felett a növény bőrszövete felszakad. A kórokozóra jellemző, hogy a levélen lévő telepek a a fonáki részen is felszakítják a bőrszövetet.
A feketerozsda teleutospórákkal telel át a növényi maradványokon, ahol hosszabb ideig is életképesek maradnak. A spóra tavasszal csírázik, bazídiumot fejleszt, amelyen bazidiospórák képződnek. Ezek fertőzik a kórokozó köztesgazdáját, a sóskaborbolyát. A köztesgazdán kifejlődő ecidiospórák fertőzik meg a kalászos gabonanövényeket. A spóra a levélbe a légzőnyílásokon keresztül hatol be, amelynek következtében 5-7 napon belül a fertőzés helyén uredotelepek alakulnak ki. A telepeknek több nemzedéke is kifejlődik a tenyészidőszak során, kedvező körülmények között akár 6-8 is. Az ezekben fejlődő spórák okozzák a tömeges fertőzéseket. A tenyészidőszak végén, a sötétebb színű teleutotelepekben fejlődnek ki a teleutospórák, amellyel a kórokozó áttelel. Kedvező körülmények között az uredospórák által megfertőzött árvakelésen is megtörténhet az áttelelés uredomicélium , vagy uredospórák formájában.
A feketerozsda a legmelegigényesebb rozsdafajta, amely a kalászos gabonákat fertőzi. Az uredospórák csírázásának leginkább a 20-24 ºC-os léghőmérséklet kedvez. A fertőzés terjedésének kedvez, ha az április vége-május eleje szeles, csapadékos és meleg. Nagyobb tömegben általában május végére-június elejére jelenhet meg. Amennyiben a tejesérés idején csapadékos és fülledt az időjárás a betegség tömeges fellépésével lehet számolni.
Védekezés a feketerozsda kártétele ellen őszi búzában
Forrás:
Szepessy István: Növénybetegségek
Digitális tankönyvtár: A szántóföldi növények betegségei
Fishl-Horváth-Kadlicskó-Kiss-Pintér-Bíró: A szántóföldi növények betegségei
Cimkék:
