A kalászfuzáriózis jelentős mennyiségi és minőségi kár okozására képes az étkezési és takarmánybúza előllításban egyaránt. De komoly problémákat okozhat a vetőmagelőállítás során is. 
A fuzáriumfajok fertőzése az őszi búzán különböző módon okoznak terméskiesést:
- korai fertőzésük esetén (csírakori fertőzés) a csíranövény elhalása miatt tőszámcsökkenés következhet be. A megbetegedés közvetett módon is hat a tőszámra. A gyengébben fejlődő, beteg növények télállósága csökken, a kifagyás veszélye nagyobb.
- a fuzáriumos megbetegedés miatti gyökérpusztulás is okozhat tőpusztulást, ami a tőszám csökkenéséhez vezet. A gyengébben fejlett gyökérzetű búza könnyen megdőlhet, amely újabb megbetegedésekkel és a betakarítási veszteséggel együtt tovább növeli az okozott kárt.
(A felszívódó hatóanyagú készítményekkel történő csávázás miatt az eddig említett kártételek a gyakorlatban ritkán jelentkeznek. Főleg a csávázás nélküli, vagy a nem szakszerűen csávázott tételekből vetett állományokat érinthetik.)
- a kalászfertőzés miatt steril kalászrészek nem kötnek termést, így ez közvetlen terméskiesést okoz. A fertőzés ellenére kifejlődő szemek általában töppedtek, kisebb méretűek és könnyebbek, mint az egészségesek. Ezek már a betakarításkor kihullanak a kombájn tisztítóberendezésén, vagy ha ott nem is, de a betároláskor elvégzett rostálás során mindenképpen. Erősebb fertőzéskor ez már jelentős terméskiesést eredményezhet. (A toxintartalom tárolás alatti növekedése elleni egyik legfontosabb beavatkozás az alapos rostálás, így bár mennyiségi kiesés előfordulhat e miatt, de a termény eladhatóságát javítja!)
- a vetőmagelőállításban a szemek magas fuzáriumfertőzöttsége káros, ugyanis egyrészt rontja a csírázóképességet, másrészt 20% feletti fertőzött szem esetén a tétel szabvány szerint nem fémzárolható vetőmagként.
A kalászfuzáriózis a legnagyob kárt a termés minőségének lerontásával okozza. Romlik a termés ezermegtömege, valamint a malomipari minőségi paraméterei. A legnagyobb problémát azonban a megbetegített szemek mérgező toxintartalma jelenti.
A növény fuzárium-fertőződését és a kalászfuzáriózis megjelenését elősegítő tényezők:
- szemes kukorica elővetemény. A kukoricát is fertőzik azok a fuzárium-fajok, amelyek az őszi búza esetében is gondot okozhatnak. A vastag, erős kukoricaszár nehezen bomlik le, így fertőződése esetén azon hosszú ideig képesek megmaradni a kórokozók szaporítóképletei.
- forgatás nélküli talajművelés, fertőzött növényi maradványok a talajfelszínen
- őszi búza monokultúra, vagy gyakori kalászos a vetésforgóban
- fogékony fajták termesztése. A kalászfuzáriózissal szemben jelenleg még nem léteznek ellenálló fajták, amelyek feleslegessé tennék a gombaölő szeres beavatkozásokat. Azonban az egyes fajták között létezik különbség a fertőződésre való hajlamban.
- csávázatlan, vagy nem szakszerűen csávázott vetőmag vetése
A fuzárium-toxinokról
Az őszi búzát leggyakrabban szennyező mikotoxinok különböző gombafajok kedvezőtlen feltételek közötti fejlődése során termelődő másodlagos anyagcseretermékek. A toxinokat egyaránt tartalmazza a spóra, a micélium, de az a közeg is, amelyben a kórokozó fejlődik, ugyanis a környezetbe is kiválasztja azokat. Szántóföldi körülmények között főként a nagyobb víztartalmat igénylő, úgynevezett szántóföldi penészgombák (pl. Fusarium-fajok), a tárolás során pedig, a kisebb nedvességtartalom mellett az úgynevezett raktári penészgombák szaporodnak (Aspergillus- és Verticillium-fajok). A határértéket meghaladó mérgező toxintartalom a termény felhasználását malomipari és takarmányozási célra egyaránt megnehezíti.
A fuzárium-fajok által termelt legfontosabb toxinok a DON (dioxinivalenol), a ZON (zearalenon), a T-2 és HT-2. Az őszi búza esetében a legfontosabb a dioxinivalenol, a DON. A toxin termelődése már a szántóföldön megkezdődik, de nem megfelelő tárolási körülmények között a raktározás során is növekedhet. A DON toxin termelődését a magasabb (25-28 ºC), a ZON toxin termelődését pedig az alacsonyabb (18-20 ºC) hőmérsékleti körülmények segítik elő. A betakarított termésből a már megtermelődött toxin-tartalom már nem távolítható el. Sem hőhatással, sem fagyasztással nem befolyásoható a toxinszint, az egyetlen lehetőség a fertőzött magok fizikai úton, rostálással történő eltávolítása.
Milyen eszközök állnak a rendelkezésre - a vegyszeres beavatkozáson kívül - a betakarításkor és azt követően a termény toxintartalmának csökkentésére:
A betakarítás megkezdése előtt, amennyire csak lehetséges fel kell mérni az egyes területek fuzárium-fertőzöttségét. Ennek során véletlenszerűen kiválasztott növényeken kell megvizsgálni a kalászokat. Bár a fuzárium-fertőzöttség szintje nem feltétlenül függ össze a fertőzött mag toxintartalmával, de első lépésben egy ilyen felméréssel képet kaphatunk a terület fertőzöttségéről. Kifehéredett kalászok, rózsaszínű, vagy narancsos penészgyep a kalászokon, magokon figyelmeztető jel lehet.
A vizsgálat tapasztalatai alapján:
- az erősebben fertőzött területeken minél korábban el kell kezdeni a betakarítást, akár magasabb szemnedvességnél is.
- az erősebben fertőzött területeken a kombájn beállításával csökkenteni lehet a betakarított termésben a fertőzött szemek arányát. Mivel a beteg szemek súlya általában kisebb, mint az egészségeseké, azok megfelelő gépbeállítás mellett eltávolíthatók. Ezt azért is érdemes megtenni, ugyanis ezek a szemek sokkal sérülékenyebbek is, így a későbbiekben a terménykezelés során sok törött szemet eredményeznek majd, ami a betárolt termény szellőzésének akadályozásával tovább rontja a helyzetet.
- az erősen fertőzött területről származó terményt nem szabad összekeverni a kevésbé fertőzött területekről származóval.
A szárítás és tárolás során rendelkezésre álló eszközök a toxintartalom növekedésének megakadályozására:
- a fertőzött területről betakarított termés mielőbbi szárítása. Az erősen fertőzött területről a telepre beérkező termést minél gyorsabban le kell szárítani. A garmadában, szárítatlanul történő tárolása különösen akkor veszélyes a toxintartalom növekedése szempontjából, ha a szemek nedvességtartalma 15% felett van. A szárítás során a szemnedvességet 13% alá kell csökkenteni, ez a nedvességtartalom ugyanis már nem felel meg a penészgombák igényének, így növekedésüket gátolja, a további toxintermelést megakadályozza.
- a fertőzött területről származó termést magas hőmérsékleten, gyorsan kell leszárítani. Ez a módszer kedvezőbb, mint az alacsonyabb hőmérsékleten, hosszabb ideig tartó szárítási ciklus. A hőkezelés elpusztítja a kórokozókat, de a magban lévő toxintartalmat már nem csökkenti, az a magas hőmérséklet hatására sem bomlik el.
- a hosszabb ideig történő tárolás esetén a 13% alatti szemnedvesség adja a legnagyobb biztonságot a toxintermelés megakadályozása szempontjából. Az ettől magasabb szemnedvesség, különösen nyári, magasabb hőmérsékletű tároláskor megnöveli a toxintermelés valószínűségét.
- a termény tisztításakor törekedni kell a fertőzött magok minél nagyobb hányadának eltávolítására. Mivel azok általában könnyebbek és kisebbek az egészséges magoknál, így a fajsúly- és méretkülönbség lehetőséget ad erre. Étkezési és takarmány búzánál 2,2 mm-es, vetőmag búzánál 2,4 mm-es hasítékrosta használata ajánlott.
- a betárolást megelőzően a tárolótérből el kell távolítani minden növényi szennyeződést, magot, tört szemet, port. Ugyanis amennyiben ezek fertőzöttek, kedvezőtlen körülmények között képesek elindítani raktári körülmények között toxintermelő gombafajok fertőzését.
- mivel a penészgombák fejlődésének leginkább a nedves környezet kedvez, biztosítani kell, hogy a betárolt terményt sem a padozatból felszivárgó, sem a födémről becsorgó víz ne érhesse. Ilyen pontokon olyan gócok alakulhatnak ki, ami a terménykárosító rovarkártevők számára is kedvező életkörülményeket biztosítanak. Az összetömörödő gócokba még a terménygázosításra használt foszfor-hidrogén sem tud kellő mértékben behatolni, így az elvégzett kezelés hatásfoka nem lesz megfelelő a raktári kártevők ellen, és a termény toxintartalma is növekedhet.
Védekezés a kalászfuzáriózis kártétele ellen
Cimkék:
