A fahéjbarna levélfoltosság szinte minden évben jelen van az őszi búza állományokban. Kártételének mértéke attól függ, hogy a környezeti körülmények mennyire teszik lehetővé a felszaporodását. 
A kórokozó által okozott kár az asszimilációs levélfelület károsításából következik. Ennek hatására csökken a növény által előállított tápanyagok mennyisége, amely egy szint felett már károsan befolyásolja a növény életfolyamatait.
A kórokozó primer fertőzése esetén - amely kizárólag az őszi búza elvőveteményű területeken jelentkezik - az alsó, talajközeli levelek fertőződnek. Ennek időszaka általában a bokrosodás és szárbaindulás időszaka. A szárbainduláskor zajló kalászdifferenciálódásra egy erős fertőzés hatással lehet, csökkentheti a kalászonkénti szemszámot.
A kórokozó másodlagos, konídiumos fertőzése már érintheti a felsőbb levélemeleteket, amelyek a termésképzésben fontos szerepet töltenek be. Erős fertőzés esetén az asszimiláló levélfelület olyan mértékben csökkenhet, ami már kihat a szemképzés-szemkitelés folyamatára. Ilyen esetekben csökken a betakarított termés ezerszemtömege.
A kórokozó fertőzését és kártételét elősegítő körülmények:
- őszi búza elővetemény, vagy monokultúra
- fogékony fajták termesztése
- szeles, csapadékos időjárás
- forgatás nélküli talajművelés, abban az esetben, ha nagy tömegű fertőzött növényi maradvány marad a talaj felszínén
Védekezés a fahéjbarna levélfoltosság kártétele ellen őszi búzában
Cimkék:
