A fahéjbarna levélfoltosság, a Pyrenophora tritici-repentis (=Drechslera tritici-repentis), korábbi nevén Helminthosporium tritici-repentis, az őszi búza egyik legjelentősebb levélfolt-betegsége, amely egyes évjáratokban jelentős kártétel jelentkezik. 
A kórokozó tünetei a szárbaindulás időszakában már megjelenhetnek. A leveleken apró, ovális vagy orsó alakú, világosbarna foltok jelennek meg, amelyeket sárga-sárgásbarna klorotikus udvar vesz körül. A tünetek gyakran a levélcsúcson jelentkeznek először, majd innen terjednek át akár a teljes levélfelületre. A foltok mérete a későbbiekben nő, ami összefügg a megbetegített fajta érzékenységével. Érzékeny fajták eseténben a kialakuló folt mérete a 1,5 cm-t is elérheti. A barna foltok közepén sötét színű, vagy fekete "infekciós" pont a fertőződés helyét mutatja. A fertőzés következtében elhalt foltok a későbbiekben összeolvadhatnak. Az idősebb levelek általában a levélvég irányából kezdődően elszáradnak. A fertőzés az alsó leveleken kezdődik és csúcsi irányba halad, a felsőbb levélemeleteket is képes megfertőzni.
A fahéjbarna levélfoltosság két módon fertőzheti az őszi búzát, aszkospórák, valamint konídiumok útján. Az okozott kár szempontjából fontos, hogy az állomány megfertőződése melyik úton megy végbe.
Az aszkospórás fertőződés kizárólag azokon a területeken történhet meg, ahol az elővetemény is őszi búza volt. Ezeken a területeken a kórokozó a fertőzött és talajfelszínen maradó növénymaradványokról fertőz. A spórák szóródása elhúzódó, akár egy hónapig is tarthat. Az aszkospóra méreténél fova nem képes nagyobb távolságot megtenni, így a kiszóródás helyétől csak kb. 5-8 cm-re képesek eljutni. A levélfelületre kerülve széles hőmérsékleti tartományban képesek a levelet megfertőzni, de a minimum hőmérséklet 10 ºC. A folyamathoz elengedhetetlen a levélfelület nedvessége, a csapadékos időjárás, vagy a magas páratartalom és harmatképződés. A tünetek megjelenése kb. 10-14 nap múlva várható. Az elsődleges fertőzés a talajközeli leveleket érinti, így komolyabb kárt általában nem okoz. Mivel a folyamat korán, már az 1-2 nóduszos állapotban végbemehet, a kártétel a kalászdifferenciálódást befolyásolhatja, így nagyobb kártétel esetén a kalászonkénti szemszám alakulását károsan befolyásolhatja.
Az aszkospórák fertőzése nyomán kialakuló levélfoltokban termelődnek a konídiumok, amelyek a másodlagos fertőzést kiváltják. Ezek mérete már kisebb, így a szél segítségével nagyobb távolságot képesek megtenni, mint az aszkospórák. Ezen az úton olyan területek megfertőzésére is képes, ahol nem őszi búza volt az elővetemény. Az általuk okozott tünetek megegyeznek az aszkospórák által kiváltottakkal. A tenyészidőszak során több generáció is követheti egymást a, amelyek kedvező körülmények között 12-18 naponként alakulhatnak ki. A 15-20 ºC közötti hőmérséklet, a szeles és csapadékos időjárás a kórokozó terjedését nagyban elősegíti. Amennyiben a fertőzés nagyobb levélfelület pusztulását okozza, az asszimiláló felület csökkenésével csökkenhet a növény által előállított tápanyagok mennyisége, így a szemek kitelésére nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre. Ez hat a szemek kitelésére, az ezerszemtömeg alakulására.
Védekezés a fahéjbarna levélfoltosság kártétele ellen őszi búzában
Forrás:
Szepessy István: Növénybetegségek
Digitális tankönyvtár: A szántóföldi növények betegségei
Fishl-Horváth-Kadlicskó-Kiss-Pintér-Bíró: A szántóföldi növények betegségei
Cimkék:
