A sárgarozsda, vagy más néven pelyvarozsda a hűvösebb évjáratok rozsdabetegsége, amely akár jelentős kártételt is okozhat az őszi búzában. 
A sárgarozsda a kalászos gabonák fontos rozsdakórokozója, az őszi búzán kívül megbetegíti az árpát, a tritikálét és a rozsot is. A kalászos gabonák minden föld feletti részét képes megbetegíteni, a rozsdabetegségek között egyedülálló módon a kalászt és a magot is. A kórokozó köztesgazdája nem ismert. Magyarország átlagos éghajlati viszonyai között ritkán lép fel, a hűvös és csapadékos tavaszok kórokozója.
A kalászosok rozsdabetegségei közül a sárgarozsda igényli legkevésbé a magas hőmérsékletet, így már a hűvösebb őszi időszakban fertőzi a gabonaállományokat. A növényeken már ekkor megjelennek a világossárga uredotelepek és a fekete teleutotelepek is. A kórokozó enyhe teleken uredospóra vagy micélium formájában is képes áttelelni. Ezek tavasszal már nagyon korán tüneteket mutatnak a megbetegített növényeken. Egyes évjáratokban a nyugati, vagy északi légáramlatokkal érkező spórák indíthatják a fertőzést. Kedvező körülmények között egy-egy uredonemzedék teljes kifejlődéséhez 8-10 nap is elegendő, így a melegebb időjárási körülmények megérkezése előtt nagymértékben fertőzhetik a táblát. A tünetek eleinte foltszerűen jelennek meg, majd onnan terjed szét a fertőzés a táblán. Az uredospórák fertőzik az árvakelésű gabonákat is, ahol felszaporodnak, majd fertőzik az új gabonavetéseket.
A kórokozó tünetei jellegzetesek. Az uredotelepekre világossárga szín jellemző, a telepek aprók, gépöltésszerűen sorba rendezettek. A tünetek gyakorlatilag a növény összes föld feletti részén megjelenhetnek, a levél esetében a fonáki részen is. A levélen a telepek megjelenése előtt hosszanti, világosabb csíkozottság figyelhető meg. A tünetek a kalászon és a magon is megjelenhetnek ("paprikás búza").
A kórokozó kedveli a hűvös és csapadékos évjáratokat. Hőmérsékleti optimuma csupán 10-15 ºC. Bár jól tolerálja az alacsony hőmérsékletet, az uredospóra és a micélium -10 ºC alatt elpusztul. Fellépésével olyan években kell számolni, amikor egy kisebb fertőzést produkáló évet enyhe tél, majd csapadékos és hűvös tavasz követ.
Védekezés a sárgarozsda kártétele ellen őszi búzában
Forrás:
Szepessy István: Növénybetegségek
Digitális tankönyvtár: A szántóföldi növények betegségei
Fishl-Horváth-Kadlicskó-Kiss-Pintér-Bíró: A szántóföldi növények betegségei
Cimkék:
