A gabonafutrinka esetében a meghatározó kártételt a lárva, a "csócsároló" okozza. 
A gabonavetések talajában fejlődő lárva kártétele a fejlődő növények levélzetét érinti. A leveleket behúzza a növények közvetlen közelében készített aknába, ahol azok puha szövetét elfogyasztja. Kizárólag a rostos edénynyalábok maradnak meg, amelyek "gubancot" alkotnak. Ezek a csomók eleinte zöldek, majd barnulnak és elszáradnak.
A kártétel foltokban jelenik meg, általában azokon a helyeken, ahol a tarlón sokáig fennmaradt az előző termés szalmája, amely alatt ideális tojásrakó helyet talált a nőstény. A lárva kártételét fokozhatja, hogy enyhe hőmérsékletű teleken is táplálkozik. Erős kártétel esetén a gabonanövény elpusztul. A kártevő kifejlett egyedei szintén károsíthatják a fejlődő gabonát azzal, hogy a tejes- vagy viaszérésben lévő gabonaszemeket megrágják. A kártételre a szemek csúcsi részén található berágások utalnak. Aratást követően a kifejlett egyedek a kipergett, szalmarendek alatt lévő, nedvesség hatására megpuhuló gabonaszemeket fogyasztják.
Gabonafutrinka károsítása a fejlődő búzaszemen
A kifejlett egyed által megrágott gabonaszemek
A kártevő kártételére leginkább azokon a területeken kell számítani, ahol a gabona monokultúrás termesztése folyik, vagy ahol a kalászos növények gyakran kerülnek vetésre a vetésforgóban.
Amennyiben a fiatal vetésben 2 db lárvát találunk négyzetméterenként, védekezni kell a kártétele ellen.
Védekezés a gabonafutrinka kártétele ellen
Cimkék:
