A gabonafutrinkával és kártételével leginkább azokon a területeken lehet találkozni, ahol gabona monokultúrás termesztés folyik, vagy ahol a gabonafélék gyakran kerülnek termesztésre a vetésforgóban. 
A gabonafutrinka kifejlett egyede 14-18 mm nagyságú, hengeres, barnásfekete vagy fekete színű futóbogár, amelynek háta erősen kidomborodó. Hasa lapított, vörösesbarna, 3 pár lába feketésbarna színű. Csápjuk rövid. Rágójuk erőteljes, feltűnően fejlett. Tojásai 2-4 mm nagyságúak, fehér színűek, hengeresek. Lárvája a "csócsároló", amelynek teste megnyúlt, lapított, változó színű a piszkosfehértől a zöldes színűig változhat. Három lárvastádiuma van, a keléskori néhány mm-től a 25-30 mm-ig terjedhet. A báb csontszínű, 14-17 mm méretű szabadbáb. Kártételére elsősorban a kötött és vályogtalajokon lehet számítani, túlságosan laza szerkezetű vagy vizenyős talajokban nem él meg.
A kártevőknek évente egy nemzedéke fejlődik. Lárva alakban telel át a talajban az általa készített, függőleges aknában. Enyhe, hótakaró nélküli teleken is táplálkozik, károsítva a gabonavetést. Április végén-május elején a talajban bábbölcsőt készít, ahol bábozódik, majd 2-3 hét elteltével, általában május második felében jönnek elő a kifejlett bogarak. Párosodás és tojásrakás előtt a nőstények hosszú ideig táplálkoznak, amely során a tejesérésben lévő gabonaszemeket is megrágják, károsítják. A tojásrakásra - amelynek kedvez a meleg és csapadékos időjárás - általában augusztusban kerül sor, a nőstény ilyen célból előszeretettel keresi fel az árvakeléssel borított táblákat, vagy ahol a még ott lévő szalmarendek alatt kellően nedves talajt talál. Egy-egy nőstény általában 80-100 db tojást rak a talajban 5-10 cm-es mélységben készített kamrákba. A lárvák többnyire szeptemberben kelnek ki, és amennyiben a területre újra gabona kerül vetésre, annak állományát károsítva fejlődik. A lárva a gabonatövek mellett függőleges falú aknák készít, ahol 10-30 cm mélyen tartózkodik. Mivel fénykerülő, a táplálkozásra általában az éjszakai órákban kerül sor. A hosszú és meleg őszi időjárás kedvező a kártevő fejlődéséhez.
Védekezés a gabonafutrinka kártétele ellen
Forrás:
Dr. Bognár Sándor-Dr. Huzián László: Növényvédelmi álattan
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Cimkék:
