Az osztrák poloska, a többi poloska-fajhoz hasonlóan, szúró-szívó szájszervével szívogatva károsítja a gabonaféléket. A zöld növényi részeket és az érőfélben lévő magokat egyaránt károsítja. Fő kártétele a magok károsításával kiváltott minőségi problémák, amelyek a betakarított termés sütőipari felhasználása közben jelentkeznek. 
Az osztrák poloska esetében is igaz, hogy együttesen károsítanak a lárvák és a kifejlett egyedek. Szúró-szívó szájszervükkel szívogatva károsíthatják a növény szinte minden föld feletti részét, a szárat, a levelet, a kalászt és az érőfélben lévő magokat. Kártétele elsősorban az őszi búzát érinti.
A tavaszi időszakban a gabonák főhajtását károsíthatják, amely ennek hatására elsárgul, kifehéredik, kedvezőtlen esetben el is pusztulhat. A fejlődő kalász esetében a kalászorsó megszúrása után, a szúrás feletti rész elfehéredik, elhal, kialakul a "zászlós kalász" jelensége. A fejlődő gabonaszemekben okozott kár attól függ, milyen érettségi állapotban éri azt a kártétel. A tejesérésben károsított szemek nem fejlődnek ki, aszottak, töpörödöttek maradnak. A viaszérésben károsított szemek esetében a szem kifejlődik ugyan, de a kártétel helyén fakó, sárgás színű folt alakul ki, amelyen a szúrás helye fekete pontként látható. A táplálkozás során magba kerülő nyál enzimei a későbbiekben rontják a károsított magból készült liszt sütőipari felhasználhatóságát, ezzel minőségi kárt okoznak. Az ilyen lisztből készült tészta elveszíti rugalmasságát, szétterül. Amennyiben a learatott termésben 5-6%-ot meghaladja a poloskaszúrt szemek aránya, a tétel malomipari felhasználása megnehezül. A jelenleg érvényben lévő szabvány szerint a javító minőségű búzában egyáltalán nem lehet poloskaszúrt szem, de az egyéb minőségi kategóriákban sem haladhatja meg a 4%-ot. Durumbúzában a szabvány szerint maximum 2% poloska által károsított szem lehet.
Amennyiben a búzatáblán 2 db-nál több poloska (lárva, kifejlett egyed) található négyzetméterenként, védekezni kell a kártétele ellen.
Védekezés az osztrák poloska kártétele ellen őszi búzában
Forrás:
Dr. Bognár Sándor - Dr. Huzián László: Növényvédelmi állattan
Digitális tankönyvtár: Növényvédelem
Cimkék:
