Évjáratonként eltérő mértékben ugyan, de komoly károkat képes okozni a repcebecők felnyílása miatti termésveszteség. Sokszor ezzel csak akkor szembesülünk, amikor a tarló kizöldül az „árvakelésű” repcétől, amely nem egy alkalommal jobb tőszámot produkál, mint a vetett terület. A pergési veszteségnek több oka lehet, kezdve a megkéső betakarítástól a növénykórtani okokon át a madárkárig bezárólag. Egyes gombabetegségek - mint pl. az Alternária – okozhatnak spontán becőfelnyílást, de a fehérpenész (Sclerotinia) által kiváltott kényszerérés is megmutatkozhat fokozott pergési veszteségben. 
Általában a legtöbb évjáratban a virágzás elhúzódása azt eredményezi, hogy érés szempontjából nagyon heterogén a becők állapota. Amennyiben nem akarunk állományszárítást végezni, hanem megpróbáljuk összevárni az alsó és felső becők érését, óhatatlanul be fog következni a túlérett felső becők felnyílása. Ez egy természetes folyamat, amire egyes külső tényezők még rá is erősíthetnek csapadékos időjárás, madárkár vagy erős szél formájában. Az érésben lévő becők ugyanis a környezeti hatásra (harmat, eső) nedvességet vesznek fel, megduzzadnak, térfogatuk megnő. A napi hőmérséklet emelkedésével a felvett nedvességet leadják, száradnak, térfogatuk csökken. Ennek a folyamatnak a többszöri ismétlődése azt okozza, hogy a becőket összetartó „varratok” gyengülnek, veszítenek rugalmasságukból, előbb vagy utóbb a becők felnyílnak, a bennük lévő magok kiperegnek. A becőragasztó készítmények kijuttatásakor egy félig áteresztő hártyát hozunk létre a becőn, ami egyrészt fizikailag is „összetartja” azt, illetve megakadályozza, hogy környezetéből nedvességet vegyen fel, és ennek hatására nyíljon fel. Fontos tudni, hogy a növény természetes vízleadását ezek a készítmények, illetve a létrejövő féligáteresztő hártya nem befolyásolja, így nem kell az érés elhúzódásától tartanunk.
A becőragasztó készítmények általában cellulózt, természetes vagy mesterséges polimereket tartalmaznak. Önmagukban is kijuttathatók, ilyenkor kíméletes érésgyorsító hatásuk van. Ilyen esetekben általában 2-4 héttel a tervezett betakarítás előtt kell kijuttatni őket, viszont kizárólag gyommentes és kórokozóktól mentes, egészséges állapotú állományokban. Jelenleg a legtöbb repceállomány már túl van azon a fenológiai állapoton, amikor ezt a technológiát alkalmazni lehetne. Ugyanakkor az ilyen típusú készítmények kijuttathatók az állományszárítással egy menetben is, legkésőbb a tervezett betakarítás előtt 7-14 nappal. A becőragasztó készítmények kiválasztásánál érdemes tájékozódni, ugyanis egyes termékek rendelkeznek cseppnehezítésre vonatkozó engedéllyel is, így felhasználásukkor nem szükséges további ilyen típusú adalékanyagot használnunk, ami esetenként jelentős költségmegtakarítást jelenthet. A kijuttatás időzítésénél figyelembe kell venni, hogy becőragasztó hatás általában kettő, de maximum három hétig várható, így a kezelt terület betakarítását addig el kell végezni.
A felhasználható készítményeket az alábbi táblázat tartalmazza:
|
A permetléhez a repce viaszos bevonata miatt minden esetben célszerű valamilyen tapadó- vagy felületi feszültséget csökkentő segédanyagot adni.
Az alábbi készítmények közül válogathatunk:
| Név | Hatóanyag | Dózis | Megjegyzés |
| POLYGLYCOL 26-2N | alkilfenol-alkoxilát | 0,5 l/ha | Légi kijuttatás nem engedélyezett ! |
| Silwet Star | poliéter, poliéterrel módosított trisziloxán | 0,1 l/ha | |
| Superspray | poliszorbát, szorbitán-laurát | 40-120 ml/100 l | |
| Surf 2000 | poliszorbát | 0,2 l/ha | Elsodródásgátlásra is engedélyezett |
| Gondor | szója lecitin | 0,25% | Elsodródásgátlásra is engedélyezett |
Cimkék:
