Az integrált védelem alapelvei szerint a kultúrnövény termesztési technológiáját is igyekszünk úgy kialakítani a talajműveléstől a betakarításig, hogy ezzel a károsító fejlődését, szaporodását, terjedését gátoljuk illetve nehezítsük, íly módon csökkentve az általa okozott kért, valamint a direkt védekezési eljárások (fungicid kezelés) költségét. 
Megismerve a kórokozók biológiáját, életmódját, világosan kirajzolódnak a lehetséges beavatkozási pontok, amikor és ahogyan a becőrontó ellen felléphetünk: A vetőmaggal történő terjedés,valamint a csíranövénykárosítás megakadályozására az egészséges vetőmag használata jelenthet megoldást. Manapság már döntően hibrid repcékkel dolgozunk, ahol a saját magfogás nem lehetséges, és az ellenőrzött, csávázott vetőmagot hivatalos forgalmazótól tudjuk beszerezni. Ez természetesen jóval drágább mint a saját előállítás, viszont elejét veszi az alternáriával fertőzött vetőmag vetésének.
A vetőmag előállításnál maradva még, sajnálatos módon a kórokozóra rezisztens vagy toleráns repce hibridek kinemesítésére tett próbálkozások mindeddig nem hoztak áttörést.
A fertőzött növényi maradványok talajba forgatása viszont fontos védekezési lehetőség, hiszen vizsgálatok tanúsága szerint a kórokozók hónapokat képesek ezeken átvészelni akár -20 Co-os hidegben vagy +30 Co-os hőségben.is és utána konídiumokat képezve fertőzni. Ezért - bár a mulcshagyó talajművelési eljárásoknak számos előnyét ismerjük - a keresztes virágú kultúrnövényeink tarlóhántásánál illetve az azt követő műveleteknél is a cél a felszínen maradó növényi részek minimalizálása legyen.
Fontos továbbá a kórokozók fennmaradását segítő keresztes virágú gyomnövények irtása, mert ezzel a betegség ellen is védekezünk.
A becőrontó (Alternaria brassicae) által okozott korai becőfelnyílás és magszóródás csökkentésére javasolják a betakarítás lehetőség szerint minél korábbi elvégzését. Tavalyi desszikálással és becőragasztással foglalkozó írásomban soroltam ezek előnyeit és hátrányait. A jól időzített beavatkozás egy fertőzött állománynál komoly mértékben mérsékli a veszteséget.
A kémiai védekezés a becőkárosítás megelőzésére leginkább a betegség támadása idején, becők kitelítődése stádiumában lenne a legalkalmasabb, viszont a rendelkezésre álló és hatékony gombaölőszerek ( tebukonazol, azoxistrobin, fluopiram+protiokonazol, dimoxistrobin+boszkalid, prokloráz hatóanyagok) élelmezésegészségügyi várakozási ideje minimum 35 nap. Emiatt a védekezést összekapcsoljuk a szklerotínia elleni kezeléssel a repce virágzása idején az előbbielkben felsorolt hatóanyagok valamelyikével.
Felhasznált források:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Kerteszeti_novenykortan/ch01s10.html
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_A_szantofoldi_novenyek_betegsegei/ch10s02.html
https://www7.inra.fr/hyp3/pathogene/6altbra.htm#haut
http://www.ips-raps.de/dia_rapsschwaerze.htm
http://www.extento.hawaii.edu/kbase/crop/type/a_brass1.htm
I. Brazauskiene and E. Petraitiene: Dark Leaf and Pod Spot (Alternaria brassicae) on Oilseeds (Brassica napus) in Lithuania (2002)
F.M. Humpherson-Jones: Survival of Alternaria brassicae and Alternaria brassicicola on crop debris of oilseed rape and cabbage (2008)
Marcin Nowicki et al: Alternaria black spot of crucifers: Symptoms, importance of disease, and perspectives of resistance breeding (2012)
Cimkék:
