A repcében több (összesen 7) faj egyedei is károsítanak, amelyek az ország minden területén megtalálhatók. Mindegyik faj esetében a kifejlett egyedek okozzák a kártételt. 

 

A repcében károsító földibolha-fajok:
     - fekete káposztabolha (Phyllotreta atra)
     - feketelábú földibolha (Phyllotreata nigripes)
     - nagy káposztabolha (Phyllotreta nemorum)
     - közönséges földibolha (Phyllotreat cruciferae)
     - csíkos káposztabolha (Phyllotreta undulata)
     - kis káposztabolha (Phyllotreta vittata)
     - torma levélbolha (Phyllotreta armoraciae)

A fajokra általánosan jellemző, hogy évente egy nemzedékük fejlődik. Az imágók mérete 1,5-3 mm közötti, szárnyfedői fénylő feketék, egyes fajok szárnyfedőin sárga sávval. Tojásaik 0,3-0,4 mm nagyságúak, halványsárgák. Ezeket a nőstények a repce, vagy egyébb tápnövény gyökérnyaki részéhez, vagy a növények közelében a talajba rakják. Az embrionális fejlődés mintegy két hétig tart, azt követően kelnek ki a lárvák. A nagy káposztabolha kivételével - amelynek lárvái a levéllemezben fejlődnek - lárváik a repce gyökérzetén fejlődnek. Mintegy 4-6 hetes fejlődést követően a talajban bábozódnak. A bábállapot két hétig tart, ezt követően jönnek elő a kifejlődött imágók. Egyes fajok nyári nyugalmi állapotba vonulnak, mások egészen őszig aktívan táplálkoznak. Telelésük imágó alakban a növényi maradványok között, az avarban történik. Tavasszal már 7-8 °C körüli léghőmérsékletnél megjelennek. Jellemzően csoportosan károsítanak, egy-egy levélen egyszerre nagyobb számú egyed található. 

Nagy káposztabolha (Phyllotreta nemorum)
A kifejlett egyed 2,5-3 mm nagyságú, kékeszöld színű. Szárnyfedőin egy-egy sárga sáv húzódik végig. Tojása 0,3-0,4 mm hosszúságú, lárvája piszkosfehér, bábja sárga színű szabadbáb.

 

Évente egy nemzedéke fejlődik. Imágó alakban a növényi maradványok között, az avarban telelnek. Amikor a léghőmérséklet tartósan eléri a 7-9 °C-ot, előjönnek a telelésükből. Tömegesen általáben ez áprilisban történik meg. A meleg, napos időjárási körülmények között aktívak, hűvösebb, borúsabb időben elhúzódnak. A nőstények tojásaikat kisebb-nagyobb csomókban a repce levelére rakják. Egy-egy nőstény kb. 80-100 db tojást rak, amelyekből két hét embrionális fejlődést követően kelnek ki a lárvák. Ezek a levélben aknáznak, eleinte járatot, majd összefüggő foltokat alakítanak ki. 3-4 hétig tartó fejlődést követően elhagyják a levelet, a talajban 1-2 cm mélyen bábozódnak, majd imágóvá alakulnak. A kifejlett bogarak a káposztaféléken, vagy a keresztesvirágú gyomnövényeken táplálkoznak. Ősszel tömegesen jelenhetnek meg a kelő repceállományokban, ahol telelésük kezdetéig táplálkoznak. 

 

 

Forrás: 
Dr. Keszthelyi Sándor: A repce őszi kártevőközösségének sajátosságai
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Dr. Bognár Sándor - Dr. Huzián László: Növényvédelmi állattan


Cimkék: