A repcefénybogár (Meligethes aeneus) tipikus, Magyarországon mindenütt előforduló kártevő, amely elsősorban a repcét és a mustárt károsítja. Az előbbiekben említetten kívül további Meligethes-fajok is károsítják a repcét, így a Meligethes coracinus, a Meligethes picipes, a Meligethes viridescens, valamint a Meligethes nigrescens. Ezek területenként és évjáratonként eltérő arányban jelenhetnek meg a repcében, így ennek köszönhetően akár hosszan elhúzódó rajzást is tapasztalhatunk. 
A repcefénybogár 2-3 mm hosszúságú, fénylő fekete, lapított, hosszúkás testú bogár. Lábai sötét színűek, csak az első pár láb vörösesbarna. A tojás 0,2-0,3 mm nagyságú, tojásdad alakú, áttetsző, fényes fehér színű. A lárva fiatalabb korban halványszürke, míg idősebb korban sárgásszürke színű, megnyúlt lapos testű, szelvényezett, fekete fejű. A lárva tor részén két nagy, barnás színű folt látható, míg a testszelvényeken kicsi feketem szőrös szemölcsök láthatók. A lárvafejlődés három fokozaton keresztül történik. A báb 2-3 mm hosszúságú, sárgásfehér színű szabad báb.
A kártevőnek évente egy nemzedéke fejlődik. A kifejlett bogár telel át az erdők, árokpartok, útszegélyek avarjában. Általában áprilisban jön elő, amikor a levegő átlaghőmérséklete eléri a 9-10 ºC-ot. Ilyenkor az érési táplálkozáshoz virágot keres. Amennyiben ilyenkor zöldbimbós állapotú repcét talál, akkor táplálékát, a virágport keresve kirágja azokat. Mintegy két hétig tartó érési táplálkozást követően megkezdődik a tojásrakás. A nőstény a tojásokat a repce, vagy egyéb kersztesvirágú növények porzószálaira ragasztja. Egy nőstény egy virágba csak 1-2 db tojást rak, de egy virágba több nőstény is rakhat tojást. Öszzesen egy-egy nőstény kb. 40-50 db tojást rak le. Ezekből 4 nap embrionális fejlődést követően kelnek ki a lárvák. Ezek is a virágban táplálkoznak, virágport fogyasztanak. A kifejlett lárvák a talajban sekélyen, mintegy 2-6 cm mélyen bábozódnak, majd kb. 2 hét alatt bogárrá fejlődnek. A kártevő fejlődése szempontjából kedvező az enyhén csapadékos időjárás. Amennyiben a bábozódás idején a talaj kiszárad, tömeges pusztulásuk következhet be. A bogár előjön a talajból, nyár közepéig különböző növények virágain táplálkoznak, majd telelőre vonulnak.
Forrás:
Hertelendy Péter: Az őszi káposztarepce állati kártevői
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Dr. Bognár Sándor - Dr. Huzián László: Növényvédelmi állattan
Cimkék:
